Sugár István: Bornemissza Gergely deák élete - Studia Agriensia 4. (Eger, 1984)

Származása, nemessége és családja

Az egri vár legismertebb tisztje és kapitánya, Dobó István mellett, kétségtelenül a tragikus sorsú Bornemissza Gergely deák. Mivel azonban teljesen ismeretlen maradt eddig élete és működése, — úgy hiszem — hogy részben hiányt pótol, de méltán érdeklődésre is számot tarthat a lehetőség keretei között maximális teljességre törekvő életrajza.

SZÁRMAZÁSA, NEMESSÉGE ÉS CSALÁDJA

Időbelileg a legelső adat, mely származásáról szól, a jól értesült Istvánffy Miklóstól ered, aki nagy történeti munkájában arról tájékoztat, hogy Bornemissza Gergely deák pécsi kovácsmester fia volt.1 Ez az adat vált azután ismeretessé;1 2 s mi is bízvást elfogadhatjuk azt, hiszen Istvánffy is „valahol Pécs környékén” született az 1530-as években, sőt Pécsen is kezdte iskolai tanulmányait.3

Először Gárdonyi Géza próbálta felderíteni származását az Egri csillagok című regénye megírása előtt, történeti adatgyűjtése kezdetén. 1897. november 13-án levélben kereste meg Majorossy Miklóst, a pécsi polgármestert, hogy készülő munkájához Bornemissza Gergelyről, miként úja: „a föld alól is” hitelt érdemlő levéltári adatokhoz jusson.4 Azzal indokolta meg Pécsre küldött kérését, hogy Tinódi Sebestyén az egri 1552-es várostromról szóló históriás énekében Gergely deákot, mint pécsi kovácsmester fiát említi.5 Ebben az úró azonban nagyot tévedett, mert nem Tinódi Sebestyén utalt származására, hanem Istvánffy Miklós. Miután felmerült Gárdonyiban az ötlet, azt írta naplójába:

1. Istvánffy, 1685. 219.

2. Nagy, 1857. 245.

Budai, 1804. 425.

Magyar életrajzi lexikon, 1967. 245. Szántó, 1971. 90.

3. Szilágyi, 1895. 736.

4. Gárdonyi, é. n. 43.

5. Stenczer, é. n.

7