Sugár István: Bornemissza Gergely deák élete - Studia Agriensia 4. (Eger, 1984)
Az egri vár 1552. évi védelmében
Mindennek ellenére az 1800 katona a kellően körültekintő katonai vezetés mellett elegendőnek bizonyult a vár megvédelme- zésére a többszörös török túlerő ellen. Tanulságos képet kaphatunk, ha összehasonlítjuk az egri vár 1552. évi 60 ezer, valamint az egységes védelmi rendszert alkotó Szigetvár és város 1566. évi 150 500 m2-nyi alapterületéhez viszonyított véderő mértékét. Amíg ugyanis Egerben egy-egy katonára 33,3 m2, addig Szigetváron 65,4 m2-nyi terület megvédése jutott. Nyilvánvaló, hogy Zrínyi Miklósnak aránytalanul kevesebb katonájával közel sem nyílhatott olyan eredményes manőverezésre lehetősége, mint Dobó Istvánnak Egerben.85 Az egri katonai létszám egyébként hozzávetőlegesen tükrözi a korszakban általánosságban tapasztalható helyzetet. A túlzottan sok várnép azzal a kedvezőtlen következménnyel járhatott, hogy az elnyúlt ostrom alatt élelmezési zavarok léphettek fel, ugyanis képtelenség lett volna részükre elegendő mennyiségű élelmiszert (liszt, vágóállat, bor, víz) felhalmozni. Dobónak viszont éppen az legnagyobb érdemeinek egyike, hogy a védők létszámának megfelelő mennyiségű élelmet gyűjtött össze a várban, s így az elnyúlt ostrom alatt mindenki rendszeresen megkapta napi kenyér-,' hús- és boradagját. Ez kivált akkor tűnik jelentékenynek, ha figyelembe vesszük azoknak a váraknak hosszú sorát, melyek éppen az elégtelen élelmezés miatt kerültek török kézre. Dobó tisztában volt azzal, hogy éhes katonáktól nem lehet azt kívánni, hogy életük kockáztatásával vessék magukat a küzdelembe. * * * Hogy kellően értékelhessük majd Bornemissza Gergely deáknak az egri ostrom alatti parancsnoki teljesítményét, meg kell ismerkednünk az elkövetkezendő küzdelem színhelyével: Eger várával. A vár két részből, a belső várból és egy 35 méter széles és mély árokkal elválasztott külső várból állott. A két várrész közötti összeköttetés a belső vár keleti, igen vastag falát átfúró 30 méter hosszú alagútszerű boltozatos folyosó „emelcsős kapu”-ján át, s két oldalán egy-egy gyalogkapuval volt biztosítva. A várárkot kis fahíd ívelte át. 85. Sugár, 1976. 188. 25
