Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században (Tanulmányok) - Studia Agriensia 3. (Eger, 1983)
Benda Kálmán: A magyar végvári vonal fenntartásának költségei a XVII. század elején
Jegyzetek 1. Illésházy István Bocskai Istvánnak, Trencsén, 1606. december 24: OL Zichy-család lt. Missiles 217. sz. 2. Relationen venetianischer Botschafter über Deutschland und Österreich... Kiadta: Joseph Fiedler. Wien 1870. 237. (Idézi: Szántó Imre: A végvári rendszer kiépítése és fénykora Magyarországon. 1541— 1593. Bp. 1980. 73.) 3. Acsády Ignác: Végváraink és költségeik a XVI. és XVII. században. Hadtörténelmi Közlemények 1888. 72—73. (Idézi: Szántó i. m. is, 73.) 4. U. o. 74.,; a segélyösszegeket 1549-től mutatja ki. 5. Kriegsarchiv (Bécs). Alte Feldakten 1607. No. 13/1. Vö. Franz Stieve: Vom Reichstag 1608. bis zur Gründung der Liga. München 1895. 110. s köv., ahol a birodalmi politikával kapcsolatban foglalkozik a magyarországi végvárak állapotával és költségeivel. 6. A kimutatásban nem a tényleges, hanem a kívánatos létszámot tüntették fel, a valóságban ennél inkább kevesebb katona volt, főleg a német gyalogság száma volt alacsonyabb az itt jelzettnél. Az álta. lünk közölt táblázatokban az alábbi rövidítéseket használjuk: hu=hu- szár (magyar lovas); areh.=archibusier (német nehéz lovas); haj= =hajdu (magyar gyalogos); ném.=német gyalogos; na=naszádos; tű=tűzér; egy.=egyéb (fegyvermester, raktáros, írnok, borbély, kovács, lakatos, nyerges, tolmács stb.) 7. A 300 hajdúból 50 Bujákon. 50 Domoszlón, 25 Hollókőn tart állandó őrséget. 8. A kimutatások a zsoldot fegyvememenkint külön számítják, ahogy a tiszti, altiszti stb (fegyvermester, borbély etc.) illetményeket is külön feltüntetik. A fizetések, 5—10%-os eltéréssel, mindenütt azonosak. Eszerint a havi zsold forintban: német nehéz lovas (arehibu- sier): 12—13,50; német muskétás: 6—6,50; közönséges német gyalogos (deutscher knecht): 5—5,50; huszár: 4,40—4,80; magyar gyalogos (hajdú) 2,60—2,90; naszádos: 3—3,20; tüzér: 16—24; borbély (sebkötöző), nyerges, lakatos, trombitás, írnok: 6—8; fegyvermester 10—12; őrmester: 12; zászlós (főlegény): 20; hadnagy: 25; főhadnagy: 39; kapitány (közepes nagyságú vár parancsnoka): 60—80; főkapitány (a nagyobb várak parancsnoka, a német terminológiában: Obrist) 150— 200; az érsekújvári és a kassai főkapitány (Kraishaubtmann): 600. A tiszti fizetésekben az általuk tartott, megszabott számú katona zsoldja is bennefoglaltatik. — Közlésünkben a krajcár összeget elhagytuk. 9. Az „egyéb” rovatba sorolhatókat, az alsó-magyarországi kimutatást kivéve, nem tüntették fel külön. Nyilvánvalóan besorolták őket valamelyik fegyvernemhez. 10. Az lé07. október 14-én kelt jelentés: Haus-, Hof- und Staatsarchiv (Bécs), Hungarica: Allgemeine Akten fase. 153, conv. a) fol. 49—123. 11. Idézi: Takáts Sándor: Századok 1907. 820. 12. Az elmondottakra ld. Zimányi Vera: Magyarország az európai gazdaságban. 1600—1650. Bp. 1976. (Értekezések a történeti tudományok köréből. 80.) Főleg a 75. 1. és Benda Kálmán: A késő-reneszánsz korának gazdasági, társadalmi és politikai összetevői Magyarországon. (Szenei Molnár Albert és a magyar késő-reneszánsz c. kötetben. Szeged, 1978. 99—101.) 13. Ld. Benda: A késő-reneszánsz, i. m. 100. 14. Minderre Hofkammerarchiv (Bécs). Hoffinanz: Ungarn, Fase, Rote 58
