Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században (Tanulmányok) - Studia Agriensia 3. (Eger, 1983)

Rázsó Gyula: A várak szerepe I. Ferdinánd törökellenes terveiben (1521-1523)

— RGy), főleg azokat, melyek Tartományaink mellett fekszenek, vagyis Pozsonyt, Magyar-Óvárt, Dévényt, Sopront, Szombathelyt, Trencsént, Győrt és Komáromot... ezeket a várakat ne kezdetben javasolja átadásra, hanem utoljára, s ha lehet, ne mondjon le róluk.”12

E követutasítás mögött — véleményem szerint — nemcsak az áll, hogy Ferdinánd tart a török támadástól. Köztudott volt, hogy a padisah a perzsák ellen készül, ezért is hajlott a fegyvernyugvásra a magyar hadszíntéren, hanem az is, hogy Ferdinánd abban bízott, hogy János király halála után végül mégiscsak az övé lesz Magyarország, s a várakat inkább adta János emberei kezébe, mintsem hogy a török telepedjen beléjük.

A fegyverszünet megkötésétől Buda török elfoglalásáig nyúló éveket talán a „halványuló remények időszakának” nevezhetnénk. Ferdinánd részéről kétségtelenül, de az is tény, hogy illúzióiban a magyar rendek jelentős része is osztozott. A nagy reményeket realizálni látszó nagyváradi békét ugyancsak 1538 februárjában kötik meg, de Nádasdy Tamás 1534-es pártváltása, a harcok szinte teljes ellanyhulása, a török perzsiai lekötöttsége, Ferdinánd reményeit látszik igazolni.

Időközben lassan, szinte észrevételnül megindul egy majdani végvárrendszer alapjainak lerakása. Alig van olyan országos vagy tartományi szintű gyűlés, amelyen ne merülne fel a véghelyek problémája. Mind a király, mind a rendek tisztán látják a várak fontosságát a török elleni védelmi harcokban, de a krónikus pénzhiány, a rendek és a központi hatalom állandó súrlódásai meggátolják jelentősebb intézkedések foganatosítását.

így csak helyi intézkedések születnek. Az 1535-i pozsonyi diétán pl. a rendek arra kérik az uralkodót: erősítse meg „strázsák- kal” Esztergom várát.13 Négy évvel később, az ugyancsak Pozsonyban tartott országgyűlésen felmerül az egyházi várak kérdése. A rendek arra kérik a királyt, vegyen néhány egyházi várat saját kezelésébe, s hasonló intézkedést sürgetnek a szlavóniai Dob- rokucs várával kapcsolatban, melynék tulajdonosa Székely Ferenc nem tudja ellátni a várat.14

66