Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században (Tanulmányok) - Studia Agriensia 3. (Eger, 1983)

R. Várkonyi Ágnes: Végvár: állam, társadalom, mentalitás

kor lovagi kultúrájából is sokat átmentett.10 Feljegyezték, hogy Buda alatt a magyar katonák Szent László királyt dicsérő dalt énekeltek. Váradon a kereszténység legkeletibb végvárában alakult ki a magyar karteziánimus legkeletibb szellemi központja. Tehát nagyon széles mezőnyt fog át ez a kultúra. Zrínyi levelében a kijelentés, hogy „vidáman készült az ostromra”, éppen úgy beletartozik, mint Szalárdy, aki történeti távlatban állítva írja meg az ostrom történetét, kifejezvén, hogy erős államra van szükség. 11

A végvári kultúra nyomai még mai életünkben is nyomon követhetők: Egyetlen példát említek: Ismeretes, hogy tavasszal, amikor kizöldülnek a mezők, kihajtják a lovakat, hogy felerősöd- jönek. Talán ennek gyermekmondókává játékosait emlékét őrzi egy végvári vitéz bejegyzéseit tartalmazó könyv lapján olvasható versezetet. ,,Űj, új zöld ág, / zöd levelecske, / nyitva van az arany- kapu / Fussatok ki rajta.”

20