Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században (Tanulmányok) - Studia Agriensia 3. (Eger, 1983)
R. Várkonyi Ágnes: Végvár: állam, társadalom, mentalitás
kerülnék a császári ezredekbe. A végvárak hadinépe végül a 17. század végén a nagyszabású tiltott kereskedelmet űzők, az úgynevezett tolvajok, prédók, vág a bundák világában talál új érdekszövetségre azokkal, akiket az önálló államiság megteremtésének érdekei vagy szándékai vezetnek. A Rákóczi-szabadságharc nagyrészt a volt végváriak szervezetére épülve vette kezdetét. Mit kaphattak Rákóczi államától? Rövid távon keveset. Űj hadiregulák nehéz fegyelmét, a háború kockázatait, a kevés ellátás és a nékülözések mindennapjait. De megkapták egy kialakuló állandó hadsereg testületi előnyeit, helyet és lehetőséget az országos politikát alakítók között az országgyűléseken. Hosszabb távon viszont az önálló államiság lehetőségeit, akár úgy, hogy mint az állandó hadsereg, a katonai testület tagjai legyenék, akár úgy, hogy mint a feudális viszonyok között is az államhatalom védelmét és gondoskodását élvező parasztok, írástudók vagy kézművesek éljenek. A végvári társadalom azonban nem menthette át önmagát a következő korszakba. Végső soron mégsem szorult történelemkívüliségbe. A veszteség és legyőzöttség ellenére sem. A Szigeti veszedelem, az első eposz, amely látszólag a vesztes oldalán készült a legyőzött dicséretére — európai jelenség. A „Szondy két apródja", a levert győzelem a győztes felett, világ- irodalmi rangú alkotás. Az „Egri csillagok”, az időtlenség vásznaira vetített pillanatnyi győzelem regénye. 1906, a mű megjelenése óta, megunhatatlan olvasmány határainkon innen és határainkon túl. Zrínyi, Arany János és Gárdonyi a művészet eszközeivel adtak hiteles feleletet. De úgy, hogy műveikbe beleszőtték koruk elvárásait: Zrínyi a török kiűzésének közeli reményét, Arany a levert szabadságharcot követő évtized támasztékot kereső igényét, Gárdonyi egy demokratikus történelemlátás lehetőségeit. Csakhogy Zrínyi korának gondolkodásmódját követve a természetfeletti térségekbe helyezve Arany János pedig az érzelem költői húrjain oldotta fel a vereség és győzelem ellentmondásait. Gárdonyi a raff in áltan egyszerű meseszövéssel vágta ki magát a történelmi valóság kutyaszorítójából. De mit tehet a történettudomány ? 13
