Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században (Tanulmányok) - Studia Agriensia 3. (Eger, 1983)
Vass Előd: A törökkori Eger és az egri vilajet
1. Szakáig F.: A magyar adóztatás a török hódoltságban, Budapést, 1981. 51—98. 2. Vass E.: Heves megye török adóztatása az egri vár eleste előtt. 1544—1596. Kézirat a Heves megyei Levéltárban, valamint U. ő. Borsod megye török adóztatása az egri vár eleste előtt 1544—1596. Borsodi Levéltári Évkönyv IV.. Miskolc, 1980. 3. A füleki szandzsákról: Blaskovics J.: Rimaszombat az oszmán—török uralom idején. Fejezetek a rimaszombati járás történetéből és természeti kincseiről. A rimaszombati járás honismereti szemléje. Rimaszombat, 1967. 26 és 30., és még Velics A.—Kamerer E.: A magyarországi kincstári defterek, II. köt., Budapest, 1890. 518—519. 4. Rimaszombat és környéke helyzetéről: Blaskovics J. i. m. 27. 5. Fekete L.: A berlini és drezdai gyűjtemények török levéltári anyaga. Levéltári Közlemények, 1—2. sz. Budapest. 1929. II. közi. 90. 6. A szolnoki szandzsákról: Győrffy L.: Adatok az Alföld török kori településtörténetéhez. Szolnok, 1956. 14., 23., 33 és 43. 7. A kiadatlan kézirata: Isztambul, Basvekalet Arsivi, Tapo defteri No. 634. Varak 161; OL. Mikrofilmtár 10501. sz. jelzeten. 8. Az egri és a váradi török kincstár 1664 után Debrecen adóztatásának megosztásán civakodott: OL. U—222. H—474. 9. Vass Előd: A szegedi és csongrádi náhijék 1548. évi adóösszeírása. Tanulmányok Csongrád megye történetéből III., Szeged, 1979. 5—80. 10. A hódmezővásárhelyi náhije Szegedhez tartozásáról eddig említés nem történt, erről bővebben: Vass E.: A vásárhelyi náhije 1560. évi és 1570. évi adóösszeírásai Tanulmányok Csongrád megye történetéből IV. Szeged, 1980. 5—59. 11. Evlia Cselebi leírása Egerről: Karácson Imre: Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai. 1664—1666. Török—Magyarkori Történelmi Emlékek. Második Osztály. Írók, IV. kötet. Budapest, 1908., 116. A forrásban szereplő harmadik helynév fordítása „Sza- lonta” helyett „Szalonik”! 12. Fodor P.: Török várerődítési munkák Magyarországon a XVI—XVII. században. Hadtörténelmi Közlemények. 1979. 3. sz. 394—395. 13. Fekete L.: Die Siyaqat Schrift in der türkischen Finazverwaltung. Budapest, 1955. 594—609. 14. Karácson I. i. m. 118. 15. Détshy M.: Adalékok a török kori Eger történetéhez. Az Egri Múzeum Évkönyve IV. kötet, Eger, 1966. 159. 16. Eger város török kori kapuneveinek fordításánál az egyik olvasata hibás; a „Kaimét” kapu helyett, „Felnémet” kapu is olvasható! Lásd: Karácson I. i. m. 117. 17. Sugár I.: Eger város összeírása 1690-ben. Archívum 3. Eger, 1974. 65—69. 18. Karácson I. i. m. 118., valamint Molnár J.: Az egri Kethüda dzsámi. Az Egri Múzeum Évkönyve VIII—IX. köt,.. Eger. 1970—71. 231— 232. 19. Détshy M. i. m. 158. 20. Az egri pasákról: Blaskovics J.: Seznam egerskih pasu (Az egri pasák jegyzéke). Kézirat. 21. Vass E.: Az. egri pasák levelei az első kuruc mozgalmakról. 1671— 1683. Az Egri Vár Híradója. 13—14. sz. Eger. 1977. 18—19. Az egri pasák névjegyzékét itt 1670—1683 közötti időszakból közöltük. Jegyzetek 173
