Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században (Tanulmányok) - Studia Agriensia 3. (Eger, 1983)

Szabó János Győző: A végvári szervezet Eger tükrében

1. Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története, Budapest, 1946. 255.

2. Ember i. h.

3. Wertner Mór: A Báthoryak családi történetéhez. Turul, XVIII., Budapest, 1900. 14.

4. A Felső Részek és az Alsó Részek Főkapitányságát történészeink a múltban gyakran összekeverték: Sörös Pongrác Századok 1899. 699—700. és őt idézve számosán. Kritikája: Szabó János Győző: Dobó István utolsó évei és halála I. Az Egri Vár Híradója 9—10. Eger, 1973. 25. 18. j.

5. Veress Endre: Izabella királyné. Magyar Történelmi Életrajzok. Budapest, 1901. 342—343.

6. Magyar Törvénytár. 1525—1608. Budapest, 1899. 331., 373.

7. Ember i. m. 148.

8. Kemény Lajos: Abaúj—Torna vármegye története 1527—1648. Történelmi Közlemények III/4. Kassa, 1912. 218.

9. Forgách Ferenc: De Statu Reipublicae Hungaricae Commentarii, Liber VI. Magyar Történelmi Emlékek 16., Pest, 1866. 144. és uo. Istvánjfy Miklós jegyzete.

10. Forgách i. m. 116—117.

11. Történelmi Tár VI. Budapest, 1905. 439—446.

12. Wick Béla: Kassa története és műemlékei. Kassa, 1941. 58.

13. Takáts Sándor: Riégi magyar kapitányok és generálisok, Budapest, 1922. 53—56.

14. Komáromy András: Thelekessy Imre, Hadtörténelmi Közlemények 1889. 643. — Korponai János: Abaúj-vármegye monográphiája I. Kassa, 1866—1870. 18.

15. Komáromy i. m. 670.

16. Komáromy i. m. 172.

17. Mathunák Mihály: Török—magyar harcok ÉNY-Magyarországon, Katholikus Szemle 1899. 49. 434. 613—639.

18. Magyar Törvénytár, 1526—1608. Budapest. 1899. 201.

19. A káptalan elűzésének hiedelmeiről és Verancsics egri tartózkodásáról: Szabó János Győző: Az egyház és a reformáció Egerben (1553—1596), Az Egri Múzeum Évkönyve XV. Eger, 1977. 105—157.— Baldigana kinevezéséről és egri székhelyéről: Kapossy János: Művészettörténeti regeszták a királyi határozatokból és rendeletekből II. Művészettörténeti Értesítő IV. Bp. 1956. 202. sz. és 207. sz. oki.

20. Ember i. m. 150.

21. Geöcze István: Hadi tanácskozások 1577-ik évben. Hadtörténelmi Közlemények VII. 1894. 664.: Paulus de Sara építkezési biztosként került Rueber János kerületi főkapitány mellé. Csakhamar főkapitány-helyettesként titulálták. Utódjai a főkapitány-helyettesi poszton már nem építkezési biztosok: Serényi Mihály, Kolonich János Bertalan. Claudius á Ruessel, Andreas Kielman, Prépostvári Bálint.

22. Pl. 1584. aug. 14. Bécs. Ernő főherceg levelében a Szepesi Kincstárhoz (OL. E—249. 26/42): ... „Ferdinandus comes a Nogarolis ac penes ipsum Ulricus Franeiscus Rothuet lustrae in partibus istis ma- gister...” — Cattaneo 1584-től 1590-ig volt a Felső Részek építésze (architectus ac magister aedificiorum-a), aki állandóan úton volt. 1590—95 között „architectus Cassoviensis”, s ekkor feltehetőleg Stella építési felügyelő végezte az ellenőrzési feladatokat (Szendrő székJegyzetek

144