Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században (Tanulmányok) - Studia Agriensia 3. (Eger, 1983)

Szabó János Győző: A végvári szervezet Eger tükrében

ahogy a haditanácsban a kerületi főkapitány javaslatát vették a leginkább fontolóra az egri főkapitányok kinevezésénél. A fele- lősségrevonás is első fokon Egerben történhetett. Somoskő kapitányának a példáját említhetem, akit iá vár 1576. évi feladása után Egerben börtönbe zártak és ott is halt meg.57 Ügy tűnik, hogy e kis várak parancsnoki tiszte a továbbjutás egy lépcsőfokát jelentette az egri vár katonai szervezetében; a várnagyságról leköszönve nem ritkán az egri őrségben léptek feljebb. Simon Antal Egerből került a gedővári kapitányságba és 1570-ben visz- szalkerülve Egerbe előbb itt lovaskapitány, majd 1575-től 1578 tavaszáig (hialáláig) a főikapitány helyettese (vicegerens) volt. Balay Kálmán egri tisztet Ungnád Szarvaskő kapitányává tette, és 1575- ben már Balay vezette az egri lovasságot Békés Gáspár erdélyi hadjáratában. Persze fordított irányú pályafutásra is van példa. Pásztohy Gergely, lemondva az egri főkapitány-helyettesi tisztéről, lett 1595-ben Szarvaskő kapitánya, de már 1596 nyarán megvált ettől a tisztségétől is. Az általánosságban elfogadható, hogy az Eger alá rendelt várak vezetői és kisebb tisztségviselői számára az egri várba való bekerülés feljebblépést jelentett, vagy ilyen reményekkel vállaltak Egerben tisztséget. Csömöri Kövér Ferenc pályafutása jó példa arra, hogy még a diósgyőri várnagyság is kevesebb volt az egri provizorságnál, amely az 1570-es években még vonzó, jövedelmező tisztség.58

Sajnos Egernek az alárendelt várakhoz fűződő kapcsolataira az adataink ma még összességükben is gyérek. De nagyon kívánatos lenne — e vidék végvári életéneik alaposabb ismerete szempontjából — hogy a jövőben a kutatás foglalkozzon a kerületi fő- kapitányságon belüli kisebb egységék, védelmi szervezeték kérdéseivel is.

143