Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században (Tanulmányok) - Studia Agriensia 3. (Eger, 1983)
Szabó János Győző: A végvári szervezet Eger tükrében
várnak csak a DK-i bástyája állt, az összes többi (tehát a belső váré is) félkész állapotban volt.33 Az építkezés ütemezése tehát Szatmár javára szólt. Nem véletlen, hogy Szatmár kivitelező munkáiért 1571—73-ban nem kisebb építész, mint Paulo Cattaneo, a későbbi kerületi főépítész34 volt a felelős. Szatmár őrsége a XVI. század utolsó negyedében 1500 fős, Egeré 1100, azaz Felső-Ma- gyarország végvárait nézve e tekintetben is a második helyezett. Szatmár őrségének több mint a fele német zsoldos volt, Egerben csak az összlétszám egyharmada.35 Eger főkapitányai közül egy sem lett kerületi főkapitány és a hétből mindössze kettő főkapitány-helyettes; s Eger főkapitányainak a többsége magyar volt. Szatmár öt XVI. századi királyi főkapitánya közül egy sem volt magyar, viszont három közülük felső-magyarországi főkapitány is volt.36 Láthatjuk, hogy a sorrendiség, mondhatni a hierarchikus rend nagyon következetesen végiggondolt volt. Szatmár kiemelt helyzetét kettős védelmi feladata indokolta. Mint a végvári rendszer sarokpontja Erdély felé és a török hódoltság felé is őrködött. Eger csupán a törököt tartotta távol, jóllehet a „Felvidék kapuja” volt. Szendrő pentagonális fülesbástyás vára csak a XVII. század harmadik negyedére készült el.37 Ennélfogva őrsége a XVI. században még csupán 600 fős, bár több. mint a fele német.38 A vár elkészültével, a XVII. sz. második felében az őrség itt 1100 fős volt.39 1669-ig főkapitányainak a többsége magyar volt, 1669-től viszont a várban csak idegen származású parancsnokolt.40 Szendrő stratégiai fontosságát abban látták, hogy közvetlenül védte Kassát. A felső-magyarországi végvárak negyedik helyezettje Tokaj volt. A birodalmi segélyek felosztását tekintve a kerület végvárai közül még csak Tokajnak juttattak bizonyos összegeket.41 A vár stratégiai helyzete, Erdély önállósága idején, fontosságban Szend- rőével vetékedett. Pentagonális terv azonban a vár számára a XVI. században nem készült. A folyók miatti helyszűke valamennyi tervezőt arra késztetett, hogy a Németi Ferenc kapitány által az 1560-as években épített négysarkú huszárvár adottságaiból induljon ki (amelyet a középkori kővár köré emeltettek).42 Az 140
