Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században (Tanulmányok) - Studia Agriensia 3. (Eger, 1983)
Benczédi László: Végváriak életviszonyai a XVII. században
hiánya között? Esterházy Pál egyik, 1677. évi jelentéséből tudjuk, hogy a bánya vidéki kerületben 100 katona közül általában minden ötödiknek, .azaz 20 katonának volt (akár dézsmakötéles, akár attól mentes) saját telke.26 Igaz, Esterházy hozzátette: „cum con- finia illa majori ex parte nova sint” — azaz: mivel ezek a végvárak nagyobbrészt újak. Azt jelenti-e ez, hogy másutt elterjedtebb volt a végváriak saját gazdálkodása? A kérdésre, ismereteink jelenlegi szintjén nem tudunk válaszolni. Eddigi kutatásaim alapján csupán következtetni merék arra, hogy e tekintetben talán a dunántúli várakban (Győr, Pápa, Veszprém, Vázsony, Tihany stb.) volt a legkedvezőbb az arány.2' Hasonlóan nyitott kérdés: mi az oka annak, hogy a jobbágykatonák földesúri repeticiója, legalábbis a század utolsó harmadának a küszöbén, a felső-magyarországi várakban öltötte a legtömegesebb méreteket?28 Megoldást itt is csak a további összehasonlító vizsgálatoktól remélhetünk. További tisztázandó problémát látok a végváriak üzletelő-ke- reskedő-merkantil tevékenységének a megítélésében. A kérdés úgy állítható fel, hogy ez a jelenségcsoport a végváriak prédáló- zsákmányoló tevékenységének a részeként, vagy pedig attól elkülönítve is vizsgálandó. Vajon ,,meghosszabítása”-e ez a jelenségegyüttes a feltörekvő paraszti rétegek vállalkozói tevékenységének, vagy éppen ellenkezőleg, elreteszelése, netán eltorzítása, vagy de- formálódása-e annak? Vagy még pontosabban: ezek a különböző tendenciák hogyan, s milyen arányban keveredtek egymással? Űjabb kérdések, amelyek további kutatásokat s tisztázó eszmecseréket igényelnek. Befejezésül, még egy utolsó kérdést kívánok felvetni: a végváriakról szólván mi általában a bécsi udvar általi fizetetlensé- güket emeljük ki. De nem volna-e pontosabb a végváriak gazdátlanságáról beszélni, ami átfogóbb fogalom a fizetetlenségnél, hiszen ez az utóbbi csak része volt gazdanélküliségüknek!? E különbségtétel értelme akkor válik világossá, ha utolsó pillantásunkat a Muraköz védelmének Zrínyi Miklós, illetve általában a Zrínyiek által történt megszervezésére vetjük. Mint azt már Zimányi Vera egy korábbi közleményéből is tudjuk,29 az itteni határőrzők 108
