Lénárt Andor: Az egri vár feltárásának története 1949-ig - Studia Agriensis 2. (Eger, 1982)
A várfeltárás harmadik időszaka - Növekvő szakmai és társadalmi érdeklődés
konzerválását, s környékének rendezését tervezte. Az anyagi fedezet ehhez a munkához, — a székesegyház hátralevő negyedének feltárásához — elsősorban a város ínségmunka- pénze volt. A feltárás útjában volt azonban két keresztjáróúti stáció. Az érsek, dr. Szmrecsányi Lajos, hozzájárult, hogy a templom területén álló két stáció klasszicista kápolnáját lebontsák. Elrendelte, hogy azok domborműveit az érseki líceum lapidári- umában helyezzék el. A várban egyébként a feltárás terveinek elkészítésén túl, Pálosiék kijavíttatták a föld alatti folyosók szellőzőnyilásait úgy, hogy a télen egyengetni lehetett a fölöttük levő területet a Szép-bástya körül felhalmozott törmelék felhasználásával. Ugyancsak a város ínségmunkája keretében folytatták a vízvezetéki folyosó tisztítását, amelyet 130 méter hosszan végeztek el. Tervezték, hogy ha lesz rá fedezetük, akkor az északi várfal mentén felhalmozott törmeléket is elhordatják. — „Az egri vár tehát megújúlva fogadta feltárt kincseivel a jubileumi Szent István-év nagy eseményeit, és idegenforgalmát” — fejezte be összefoglaló visszaemlékezését a lap 1936 karácsonyán. 12U A stációk lebontása utáni ásatások nyomán felszínre került a legfelső középkori sírmező. Ekkor került elő az a három sírkő, mely ma a kazamata kőtárában látható. Az elsőn szív alakú címerpajzsban W betű látszik. Körülötte a felirat: HAEC EST SEPULTURA VENERABILIS DOMINI MATHEI DE WA- RI ARTIUM LIBERALIUM MAGISTRI CANONICI HUIUS ALMAE ECCLESIAE AGRIENSIS, QUI OBIIT DEC1MO NONO MENSIS MAI A. D. 1505.121 A másik sírkő szürke homokkőből készült és polgári címer van rajta, egy nyolcküllőjű szerencsekerék. Szövege a következő: HAEC EST SEPULTURA VENERABILIS DOMINI GAS- PAR DE CHACOI ARCHIDIACONI DE ZABOLCH ET CANONICI ECCL. AGRIENSIS, QUI OBIIT XIII. DIE MENSIS NO- VEMBRIS A. D. 1514.122 103
