Lénárt Andor: Az egri vár feltárásának története 1949-ig - Studia Agriensis 2. (Eger, 1982)

A vár tervszerű és szervezett feltárása 1925 és 1932 között - A templomromok ásatása

4 méter mélységben sem lehetett ráakadni. Ezen pillér a Perényi-féle templomzárófal közvetlen szomszédságába kerül s azért valószínűleg alapjait is mélyen kiszedték.

. A quadrum nyugati oldala mellett ásott kutatóárok csak 4 méter mélységben akadt egy régibb, taposott kultúrrétegre, míg fölötte a templom déli odalán 2—3 1/2 méter vastag törmelék réteg fekszik, az északin keverék föld. Körülbelül a főhajó közepe táján, 4 1/2 méter mélyen, hatalmas faragott kövek fekszenek, amelyeket a nagy fagy miatt nem sikerült kiásni.

A föld színétől 4 méter mélységig fekvő kőtörmelék a székesegyház déli falának a XIX. század elején bekövetkezett lerombolásánál keletkezhetett. Eddig ebből a törmelékből egyetlen lelet sem került elő. Nemcsak a faragott kockaköveket, de minden más díszesen faragott követ gondosan kiválogathattak ez alkalommal.

Leleteket tehát csak a 4 méternél mélyebben fekvő rétegek feltárásánál várhatunk, mégpedig a Perényi féle zárófaltól nyugatra. Dr. Pálosi Ervin.”uo

25. kép. A Szent István-szobor gótikus pillérének kibontása (1928—30)

58