Lénárt Andor: Az egri vár feltárásának története 1949-ig - Studia Agriensis 2. (Eger, 1982)

A várfeltárás harmadik időszaka - Növekvő szakmai és társadalmi érdeklődés

sem csábítanának városunkba.” — írta dr. Kalovics Alajos tanító, zenetanár 1936 nyarán. A városáért felelősséget érző tanár még ma is aktuális problémákra hívta fel az illetékesek figyelmét az Eger újságban megjelentetett nyílt levelében. „Fontos, hogy az országos érdeklődést ébren tartsuk, sőt, növeljük, mert az itt megforduló látogatók tekintélyes összegeket csurgatnak be városunk vérkeringésébe.” De a vár pusztul! A víz, a szél, a nap, a fagy mállasztó hatása ha lassan is, de érvényesül rajta. Ezt fokozza a vár falain elhatalmasodott dudva, melynek szívógyökerei szüntelenül porlasztják az egyébként is laza kőzetet, „Igaz, hogy sokan a. dús növényzettel koronázott falakat érdekesebbnek tartják, mint a kopaszon tartottakat, ám ez a romantikus felfogás megállhat olyan várromoknál, melynek az anyaga szilárd kőzet, s melyek akkor szépek, ha folyondár s miegyéb vonja be.” Ezek mint romok érdekesek, de az egri vár több ennél. „Történelmi dokumentum, várépítészeti műkincs, amelynek nem szabad eltűnnie a föld színéről, s amelyet saját érdekünkben és utódaink jaxmra, de a tudomány céljából is minden meglévő porcikájában még áldozatok árán is fenn kell tartanunk.” Gyors intézkedéseket sürgetett: a falakat bomlasztó dús növényzet kiirtását, a falak réseinek betonnal való betömését, az átnedvesedett és leomlással fenyegető falrészek kijavítását, esetleg száraz kővel való kicserélését. Annak megvizsgálását, hogy mi okozza a kövek átnedvesedését, s az okok megszüntetését. Befejezésül figyelmeztetett: „Ma még ezeknek az intézkedéseknek foganatosítása nem jelent tetemesebb költséget. Ám, ha addig várnak, amíg a katasztrófa a nyakukba szakad, hasonlíthatatlanul nagyobb összegbe fog kerülni a helyreállítása.”113

A következő, 1935. évben a problémák egyikének megoldására, a Műemlékek Országos Bizottságával való célszerű együttműködésre kísérletet tett a polgármester. Pálosi dr. jelentése alapján kereste meg levelével a „Műemlékek Országos Bizottsága Nagytekintetű Elnökségét”. Örömmel üdvözölte az elnökség azon elhatározását, hogy Eger várába már 10 éve folyó ásatásokat és azok eredményeit figyelemre méltatja és ha97