Lénárt Andor: Az egri vár feltárásának története 1949-ig - Studia Agriensis 2. (Eger, 1982)

A várfeltárás harmadik időszaka

42. kép. A feltárt Sándor-bástya (1938)

dotta az ásatások tudós vezetője, dr. Pataki Vidor — a középkori templomok helyét. A felszínre került építkezések lehetővé teszik az elméleti rekonstrukciót. A feltárás eredményeként legalább öt, egymás után következő templomépítkezést lehet megkülönböztetni. Legkevesebb faragott emlék került elő a legelső, Szent János-korinak vélt bazilikális templomból.” Aránylag kevés nyoma maradt a második, román stílusú építkezésnek, (melyet 1170 és 1200 közé helyezett Pataki), amelyből a főapszis már korábban felszínre került. A harmadik építkezés kora gát stílusú templom, „mely a tatárjárás után, a korábban (1203-tól) épült román kori háromhajós templom alapjára épült rá. — Ez meglehetősen épen táródott fel a maga ötszakaszos, négypilléres, s külső támpilléres szerkezetére”. Pataki szerint

92