Lénárt Andor: Az egri vár feltárásának története 1949-ig - Studia Agriensis 2. (Eger, 1982)
A vár tervszerű és szervezett feltárása 1925 és 1932 között - Gazdasági válság - az ásatás (feltárás) válsága
vei fellebbezés nem érkezett, a polgármester jóváhagyás végett az összes iratokkal együtt 1932. január 12-én felterjesztette az alispánhoz.88 Az ügy így a Heves vármegye Törvényhatósági Bizottságának kisgyűlése elé került.89 A Törvényhatósági Bizottság a városi közgyűlés 1931. november 28-i engedélyét jóváhagyta. Kimondta azonban, hogy „a váltók 1932. évi december hó 31-ig beváltatnak”. A határozat jóváhagyásának indokolása így hangzott: „A véghatározat kihirdetése szabályszerűen megtörtént, ellene senki nem fellebbezett. — Az egri várban végzett ásatási munkálatok máris oly eredményekkel jártak, amely Eger megyei város idegenforgalma szempontjából igen nagy jelentőséggel bírnak. Eltekintve tehát a közü- letek mindenkori kötelezettségétől a műemlékek feltárására és fenntartására vonatkozóan, a város ez,esetben anyagi érdekeinek figyelembevételével hozza meg határozatát. A vállalt kezesség pedig a váltók ösz- szegét tekintve anyagi szempontból nagyobb jelentőséggel nem bír.”00 Ezután a polgármester felhívta Pálosi dr.-t, hogy az „ösz- szesen 2616 pengő erejéig szóló váltócímleteit az ásatásokból fennmaradt kiegyenlítetlen kiadásokról hozzám aláírás végett mutassa be”.91 Az egész évre szóló elszámolás szerint a belépti díjakból befolyt Eger város segélyéből Boreladásból (nettó) Kerámiatárgyak eladásából Gyöngyös város segélye Adományok A Földtani Intézet segélye 6100— P 800 — P 750 — P 1031,16— P 100— P 20 — P 1300— P összesen 10 101 P 16 fillér Az Összeg elszámolása mellé ugyanolyan értékű elismervényt csatolt. A kerámia elszámolását visszakérte. Egyben kérte azt is, hogy Gyöngyös város polgármesterének küldjön értesítést, hogy a tőlük kapott segély elszámolása megtörtént. — A számvevőség az elszámolást helyesnek találta. A 129 P 38 fillér maradványt átengedte az 1933. évre.92 79
