Lénárt Andor: Az egri vár feltárásának története 1949-ig - Studia Agriensis 2. (Eger, 1982)

A vár tervszerű és szervezett feltárása 1925 és 1932 között - A közvélemény támogatása, társadalmi összefogás

28. kép. A román és a gótikus templom romjai (1934)

„Az idegen, ha elvetődik a várba, meglepődve figyeli azt a munkát, amely a mohos falak között folyik. Itt is, ott is esákányos emberek járnak, árkokat vájnak, faragják a domboldalt és talicskások nyomnak utakat a századok óta bolygatatlan füvön. Szakértő vezetők utasításai alapján kerülnek napfényre a rég feledett, eltemetett romok.

Rövidesen elérik az ásatások a Szent János székesegyház XV. századi gótikus szintjét. Lebontották a Szent István szobrot tartó pillér- köteget körülvevő aknát, s már megtalálták a pillér csonka párját is, az eredetitől nyugat felé 9 méterre. Az ásatások során óriási mennyiségű földréteg kerül elhordásra, naponta átlag 5 vagon földet szállít el az új iparvágányon állomásozó szerelvény a vasútállomásra, ahol a talajt töltik fel vele.

A munkálatok vezetőjének, Pálosi Ervin dr.-nak kijelentése szerint, rövid időn belül olyan stádiumba jut a feltárás, amelyből aztán teljes bizonyossággal lehet következtetni az egri vár napvilágra hozandó építészeti remekeire.”67

64