Lénárt Andor: Az egri vár feltárásának története 1949-ig - Studia Agriensis 2. (Eger, 1982)

Bevezetés

BEVEZETÉS

E dolgozatban Eger vára feltárásának történetével foglalkozom. Munkám kezdetén feladatom mindössze az volt, hogy tisztázzam az 1925-ben megindult munka körülményeit, szereplőit. A kutatás során azonban a lehetőségek messze túlnőttek ezen.

Az ásatást végzők feltárási jegyzőkönyvei, ásatási naplói nem álltak rendelkezésre, mert Pataki Vidor dr. közlése szerint a háború alatt elvesztek. így az adattári és a levéltári források mellé átvizsgáltam az iskolák közös értesítőiben, és különösen a helyi sajtóban megjelent híradásokat, tudósításokat. így sikerült tisztáznom, hogy a három egri tanár, akiknek nevéhez kapcsolni lehet a feltárás megindítását és folytatását 1925-től: Lénárt János, dr. Pálosi Ervin és dr. Pataki Vidor János.

Érdemeik méltatása és rangsorolása nélkül tevékenységüket egyformán nagy munkájúnak, jelentősnek tartom. A felfedezés, a megindítás érdeme Lénárt Jánosé, aki emellett az első kérvény megírásától, 1925 tavaszától 1949. október 26-ig, (amikor a Várásatási Bizottság iratait és a várat átadta a Heves—Egri Múzeum megbízott igazgatójának), ha nem is látványosan, nem a kirakatban, de két tanár kollégájának egyenrangú tárgyaló, tanácsot adó szervező társaként vett részt a munkában. Segíteni mindig készen, lekötöttségén belül, bármikor és mindig munkatársai rendelkezésére állt. Amikor pedig azok a 30-as évek végén eltávoztak Egerből, a kazamaták gondozásának, fenntartásának, bemutatásának irányítása teljesen az ő munkája lett. E munkáját a negyvenes évek elejétől Ignácz Sándor segítő közreműködésével végezte.

5