Lénárt Andor: Az egri vár feltárásának története 1949-ig - Studia Agriensis 2. (Eger, 1982)
A vár tervszerű és szervezett feltárása 1925 és 1932 között - A Zárkándy-bástya feltárása
E polgármesteri nyilatkozathoz kapcsolódott a város közvéleményét kifejező levél, melyet az Egri Népújság Nyissák meg a vár nyugati sétányát a közönség számára címmel közölt. — Ezt a levelet a feltárás története szempontjából azért tartjuk jelentősnek, mert az első olyan megnyilatkozás, mely egyrészt közüggyé kívánta tenni a feltárást, másrészt ki akarta terjeszteni azt a kazamatákról a felszíni területekre is; leginkább annyira, hogy az idegenből jöttek, és a helybeli lakosok is bejárhassák a vár egész területét.39 „Igen tisztelt Szerkesztő Űr! Becses lapjuk hasábjain nagy örömmel olvassuk, hogy városunk vezetősége, élén a polgármesterünkkel szinte naponként újabb és újabb lépéseket tesznek városunk idegenforgalmának fellendítésére. Őszinte helyesléssel és növekvő reménységgel olvastuk a polgármester úr minapi nyilatkozatában, hogy elsősorban a belföldi idegenforgalom megteremtése fontos, mert csak ez után következhet a külföldi idegenforgalom kifejlesztése. Általában az idegenforgalomnál elsőrendű tényező a történelmi emlék és a természeti szépség. E tekintetben az egri vár igazán nagy vonzerőt gyakorol úgy a belföldi, mint a külföldi látogatóra. És az egri várnak legnagyobb sétánya, éppen az a rész, amely a legszebb panorámát nyitja meg a szemlélőnek a városra, el van zárva a közönség elől. Ez a körülmény, amellett, hogy sérelem az egri közönségre is, sürgős orvoslásra szorul ma, amikor az idegenforgalom kérdésének gyakorlati megoldásán törjük a fejünket. Nyissák meg a szép kilátást nyújtó nyugati bástyákat a sétáló közönség számára. A budai vár valamivel gondozottabb, még sincs elzárva a látogatók elől. Kérésem nem egyéni akció, hanem komoly kívánsága Eger lakossága nagy részének. Soraim közléséért hálás köszönettel: Egei', 1927. július 6. (Aláírás).”40 A Zárkándy-bástya feltárása Azt, hogy közben a föld alatt a feltárással mennyire ju-j tottak, az Egri Népújság 1927. augusztusi számában közölt riport mondja el nekünk:41 „Már négyszázötven méter járható Egervár földalatti folyosóiból. A magyar történelem egyik legfényesebb korszaka játszódott le valamikor a Felvidék büszke védőbástyája, az egri vár előtt, melyet 39
