Lénárt Andor: Az egri vár feltárásának története 1949-ig - Studia Agriensis 2. (Eger, 1982)
A vár tervszerű és szervezett feltárása 1925 és 1932 között - A folyosók, kazamaták feltárása. A további ásatások anyagi alapjának megteremtése
Idekint már barátságosabb a levegő: békés kecskék legelésznek az egykor rettegett hírű vár falán és a tavasz is szebben virul a napsütötte, diadalmas harcok helyén. ... A kazamatákból kihordott földet, a városi mérnöki hivatal utasítása szerint, a Várköz utca mélyen fekvő hepehupás úttestének feltöltésére használják fel. Nehezen megy a munka, — mondja vezetőm, — de ha pár év1 múlva teljesen ki lesznek tisztítva a folyosók, úgy messze idegenből is jönnek Egerbe látogatók, akik órák hosszat elgyönyörködnek a várbeli labyrintusban, melynek most egész Közép-Európában nincsen párja. Ezen a helyen is meg kell említeni Heves-vármegye lelkes alispánját, Okoliesányi Imrét, aki az egri vár kultúrtörténeti jelentőségét értékelve, a múlt évben az ásatások költségére évi 17 millió koronát szavaztatott meg a vármegye közgyűlésével. A vár folyosóit bárki, bármikor megtekintheti, vezető a Várköz u. 11. sz, házban áll a közönség rendelkezésére.”20 Az első évben a feltárás még a munkát elindítók és végzők személyes ügyének látszik. Amellett, hogy a támogatás minden lehetőségét, — erkölcsit, anyagit, egyaránt igyekeztek ki13. kép. A Gergely-bástya udvara nyugati falának feltárása (1929—30) 34
