Lénárt Andor: Az egri vár feltárásának története 1949-ig - Studia Agriensis 2. (Eger, 1982)

A vár tervszerű és szervezett feltárása 1925 és 1932 között - A kezdeti lépések

amely megoldásra vár, az valakire vár. Ki ne tudná azt, mennyi fenn­tartó munka, mennyi javítani, menteni való van e hazában. Romlik minden. A fa elkorhad, a vasat megeszi a rozsda. Romlanak az épületek, legyenek azok gazdaságiak vagy történelmi emlékek. Az idő vasfoga centiméterről centiméterre omlaszt és hántja legszebb alkotásainkat, hogy a végén egy földkupacot, egy halom kö­vet hagyjon hátra. Az idő, ez a kérlelhetetlen nivelláló tényező, szörnyű pusztítást vitt végbe különösen Egerben és főleg annak legfőbb díszé­ben és legnagyobb dicsőségében: az egri várban. Ha nincs vár, és nem lett volna dicső védője Dobó, Eger ép oly színtelen városka volna az országban, mint a többi. És mégis ki törődik a várral; mi lett belőle, micsoda siralmas képe a pusztulásnak!? Igaz, hogy a vár feltárása nehéz és költséges feladat. Sziszifuszi munka is, mert a középkori várfalak riolittufából épültek, mely időben porrá omlik és kifolyik a nála tartósabb malter közül. Pénz sincsen. Nincs se a kincstárnak, se a városnak, se a megyének. A várat pedig ennek dacára meg kell menteni, és a pénzforráso­kat elő kell teremteni. Sokan kétségbe vonják, hogy ez egyáltalában lehetséges a mai viszonyok mellett. De vannak, akik ellenkezőleg, azt tartják, hogy a vár egy kis ügyességgel nem a költség, de a bevételi rovatban fog szerepelni. Szerencsére az idő csak a föld feletti részt pusztította el. A föld­alatti folyosó-labirintust mérnökök megvizsgálták és boltozatait épnek találták. A földalatti vár építészetileg is rendkívül érdekes. Magyar- ország tanuló ifjúsága, történelmi emlékeinek barátait, a rendkívüliséget keresők mind figyelmükre fogják méltatni, ha könnyebben hozzáférhető és veszély nélkül megtekinthető lesz. Eger katonai állomásparancsnoka, Schrantz Ödön ezredes volt az első, aki lelkesen felkarolta és elősegítette hivatalos engedélyével a 294. sz. cserkészcsapat tervét, hogy a Bolyky-bástyából kiinduló folyosórend­szert kitisztítja. A megtekintésért a csapat belépti-díjat fog szedni és az így befolyt összegeket a vár fokozatos restaurálására fogja fordítani. A munkák július hó 26-án reggel szerény keretek között megindultak. A csapatot a többi egri cserkész készségesen fogja támogatni és a vár-restaurációt be fogják illeszteni a rendes cserkészmunkák keretébe. A cserkészmunka a város, a megye, az ország közérdeklődésének és áldozatkészségének felkeltése után évről évre a vár más és más részlete fog a pusztulástól megmenekedni. A vár mint rom, — költségtétel. A restaurált vár ellenben egy olyan bevételi forrását fogja jelenteni a városnak és annak polgárai­nak az idegenforgalom növekedése révén, mely egyelőre felbecsülhe­tetlen. Régi kutatók feljegyzései szerint bámulatos felfedezésekre lehet számítani a helyreállítás kapcsán, melyek a közérdeklődés megfelelő országos felkeltése mellett országos segélyforrásokat is meg fognak nyit­ni Egerért.”10 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom