Lénárt Andor: Az egri vár feltárásának története 1949-ig - Studia Agriensis 2. (Eger, 1982)

A vár tervszerű és szervezett feltárása 1925 és 1932 között - A kezdeti lépések

8. kép. Az emeleti kaszárnyaterem, a volt kápolna a feltárás kezdetén

(1929)

mérnöki hivatalnál történt előzetes bejelentés után a szükséges meny- nyiségű sankot díjmentesen vihessék; továbbá az évi 1,500.000 krt, azaz egymillió ötszázezer koronát az 1925. évre az előre nem látott kiadások terhére kiutalja; s utasítja a számvevőség útján a közpénztárt, hogy ezen összeget a cserkészcsapat parancsnoka, Lénárt János bélyegtelen elismervényére fizesse ki.”15

Az évi hozzájárulás megadása iránt a városi képviselő- testületnek tesz előterjesztést. A Deák Ferenc utcai új útnál levő kaput részére szintén átengedi. Ellenben, az öntözés iránti kérelmével az Egri Önkéntes Tűzoltó és Mentőegyesület parancsnokához utalja, mert a városnak öntöző lajtja nincs.

A városi tanács engedélyező, illetve továbbutaló határozatának napján jelent meg az Egri Népújságban dr. Pálosi Ervin vezércikke az egri várról:

,,A 294. sz. cserkészcsapat, mely Eszterházy Károlytól kapta nevét, aki annyi alkotással örökítette meg emlékét, szintén a tettek mezejére lépett. Nem elégszik meg azzal, hogy egyénenként teljesíti kötelességeit, hogy táborozással, cserkészmunkával készül a jövőre és annak nagy feladataira.

A jövő legnagyobb feladata olyan nemzedéket nevelni, amelyik keresi, kutatja, hol lehet a haza szolgálatára. Bármily csekély feladat,

24