Lénárt Andor: Az egri vár feltárásának története 1949-ig - Studia Agriensis 2. (Eger, 1982)
A várfeltárás harmadik időszaka - Új ásatási tervek és újabb válság a feltárás során
deus ordo in.dit tantis mors inimica bonis ... A továbbiakról az derül ki, hogy aki alatta nyugszik, az miles volt, katona. Dr. Kapor Elemér azzal fejezte be a Pataki Vidorral folytatott beszélgetésről készített tudósítását, hogy „az ásatások tovább folynak a Szent János székesegyház területén. A felső vármező eltávolítása után sor kerül a második rétegre, majd elkövetkeznek az izgalmas pillanatok, amelyek felderítik, van-e királysír a hősök vérével megszentelt kövek alatt?”123 1937. év végén Eger városa díszes külsőségek között megünnepelte a visszafoglalás 250-ik évfordulóját. „Ez a dicső múltú vár legyen a mi oktatónk a hazaszeretetre” — mondotta a hivatalos megemlékezés szövege.121 Az 1937-es esztendő elszámolása szerint a pénzösszeg, amellyel a feltárók gazdálkodhattak: a belépőjegyekből 5866,40 P a város ásatási segélyéből 600 — P a Törökkert béréből 360 — P Összesen: 6826,40 P volt. A benyújtott 261 nyugtával 6840,71 pengőt számoltak el. Ez 14,47 pengő túlkiadást jelentett. A kerámiaműhely elszámol- lását ekkor még nem tudta produkálni Pálosi dr. Ezt akkor tette, amikor az Idegenforgalmi Hivatal ellenőrzése mellett az elszámolási alapot megállapították.125 Az elszámolást a számvevőség jóváhagyta. 1938 májusában egy hét alatt közel kétezer főnyi csoportos kiránduló látogatott Egerbe. Köztük 130 német várkutató, Oszkár hercegnek, Vilmos volt német császár fiának vezetésével. Pálosi dr. kalauzolásával nézték meg a várat. A csoport hivatalos vezetője az ekkor miár miniszteri tanácsos, Lux Kálmán volt.126 Űj ásatási tervek és újabb válság a feltárás során A látogatók száma egyre nőtt, az új feltárásokhoz a költségeket azonban egyre nehezebb volt előteremteni. 105
