Csiffáry Gergely: Egri céhemlékek - Studia Agriensis 1. (Eger, 1982)
Céhbehívótáblák
egri magyar szabók céhéé volt, ui. az ő ládájukból került elő, a magyar szabók irataival együtt. A tárgy eredetére és funkciójára vonatkozóan feltételezhetünk egy másik lehetőséget is. Éspedig azt, hogy az egri szabók két céhbehívótáblát is használtak. Mi lehet a magyarázata, mi indokolja azt, hogy egy céh kettő vagy esetleg több céhbehívótáblát használjon? A magyarországi céhek története azt mutatja, hogy ahol nagyon sok volt az egyes céhekben a céhtagok száma, vagy esetleg céhbeli mesterek egymástól távol laktak, a céh több behívótáblát is használt egyidejűleg. Ez lehetővé tette, hogy egyszerre több irányban indítsák el a táblát. így pl. az 1810 körüli években 4 behívótáblát járattak a miskolci szabók,1'7 vagy ugyancsak a miskolci céhek közül a csizmadiák 5 behívótáblát használtak 1855-től.08 Miskolchoz hasonlóan Debrecenben * helyi csizmadiák 1862-ben 5, a szabók 1859-ben 4 azonos táblát járattak. Tudunk olyan esetről is, hogy a különböző korban készült behívótáblákat használták egyidejűleg is. Például a debreceni fazekasok együtt járatták a XVIII. századi fa- és az 1833-as réztábláju- kat.69 A szabók céhe Egerben is nagy létszámú volt. így elképzelhető, hogy míg a XVIII. században egy táblájuk volt (az ezüstlemezes 81.4.1.), addig a XIX. század elején még csináltattak egyet. (81.3.1—2.) Mindkét tárgy, bár a két világháború között még Egerben volt egy régi mesternél, aki a szabók ládáját együtt tartotta a céh többi anyagával,70 a sátoraljaújhelyi Kertészeti Technikum helytörténeti gyűjteményéből került elő, az egri szabócéh ládájával és irataival együtt. Mint a német szűcsök pecsétnyomója, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum ajándékaként került vissza Egerbe, a Vármúzeumba. Bár a tárgyak korábban kerültek az egri múzeumba, mint ahogy a céhkataszter felmérése megtörtént, mégsem szerepelnek a kataszter tárgyi anyagai között.
