Csiffáry Gergely: Egri céhemlékek - Studia Agriensis 1. (Eger, 1982)

Céhzászlók

Keresztelő Szent János Jézus előhírnöke, kinek az életéről az evangéliumokból értesülhetünk. Öt Heródes Antipas lefejezteti. Személye már az őskeresztény időkben nagy tiszteletnek örvendett.254 János 30 éves korában a pusztába ment, ahol prédikált és keresztelt, Jézust is megkeresztelte. Legtöbbször úgy ábrázolták mint remetét teveszőrköpenyben (állatbőr), keresztes végű bottal a baljában, jobb kezében könyvvel, mellette az Agnus Dei (Isten báránya).255

A céhes hagyományból tudjuk, hogy a középkor végén Keresztelő Szent János (Szent Iván) patrónusa volt a mészárosok budai, a barokk időkben pedig a mészárosok aradi és pesti céhének. A választás védőszentként azért is eshetett rá, mert a vértanúságnak eszköze a bárd, egyben a mészáros szakma jellegzetes szerszáma volt. Tisztelték a bányászok is. Egerben a borbélyok patrónusa volt.256

A zászlóképet, feltételezésünk szerint, a rajta levő Keresztelő Szent János ábrázolása miatt, egy ismeretlen település mészároscéhe készíttette. A zászlókép hátoldalán levő nemes figurája alapján valamely jász település mészároscéhének zászlaját ékesíthette a festmény. Egyéb adat híján bizonytalan a kép eredete és használata.

Jánosházi szabócéh zászlóképe (55—56. kép)

A céhzászlókép a Vas megyei Jánosháza szabóinak lobogóját díszítette. A céhkataszter adatai szerint a zászlóképet 1780-ban készítették.257 A kép készítési korára vonatkozó szignót vagy leltárkönyvi utalást nem találunk. így a készítés korát feltételesen fogadhatjuk el. A képről tudjuk, hogy a jánosházi szabók patrónusa Szent István magyar király volt.

Galántai mészáros céhzászló (57—58. kép)

A céhzászló feliratos része, az eredeti zászlóról utólag került át a nemzeti lobogóvá átalakított zászlóra. Ezt jelzi, hogy a feliratos rész anyaga más, piros mintás selyembrokát, míg a fehér és a zöld színű zászlóanyag selyem zsorzsett. Az átalakítás miatt feltételezzük, hogy a céhzászlót 1848-ban hadilobogóként is használhatták.

97