Csiffáry Gergely: Egri céhemlékek - Studia Agriensis 1. (Eger, 1982)
Céhzászlók
CÉHZÁSZLÓK A céhzászlók mindenütt az együvé tartozás és a vallásosság jelei is voltak. A zászló becsülete egyúttal a céh becsülete is volt. Ezért minden céh-szabadalomlevél tartalmazta, hogy a céhnek zászlót kell csináltatnia, és annak elölvitelével kell részt venniük a céhtagoknak a körmeneteken, a tagtársak temetésén, egyéb ünnepségeken.244 A céhek katolikus egyházhoz való kapcsolódását az illetékes plébánián, a céh védőszentjéről elnevezett oltár is jelezte. Bizonyos egyházi ünnepeken való megjelenés és közreműködés (például: úrnapi, húsvéti körmenet), kötelező misemonda- tás és nem utolsósorban a zászlócsináltatás tartozott a céhek vallási kötelességei közé. Az egyházi ünnepek közül, a XVII. századtól talán a legfontosabbnak az úrnapi (pünkösd után következő második csütörtök) körmenetet és az azon való megjelenést tartották. Erről számos privilégium részletesen intézkedik. A céhek meghatározott, rendesen alapítási évük szerinti sorban, céhzászlóik alatt vonultak a körmenetben.24r> Egerben a céhek ki- és bevonulási sorrendjéről 1768. június 20-án döntöttek. Eszerint elsőként vonultak az ácsok, utánuk a szabók, a bodnárok, a kovácsok, a lakatosok, a csizmadiák s a cipészek.2'*6 A céhek zászlóikat legtöbbször templomban őrizték. Egerben még 1934-ben is a főszékesegyházban (Szt. Mihály templom) tartottak céhzászlókat, éppen úgy, mint a céhes időkben. E zászlók láthatóak voltak a nagyobb körmenetek alkalmával, amikor ezek alatt felvonultak a hívő mesterek.247 A későközépkorban a céhzászlók szerepe Magyarországon egyre erősebben összefonódik az ellenreformáció rekatolizálási törekvéseivel és a Habsburg-ház központosító politikájával, amelynek az egységes katolikus vallás és a céhek hatékony központi ellenőrzése egyaránt célkitűzései közé tartozott. Az egyház a céhrendszeren keresztül igen jelentős befolyást gyakorolt az egész társadalomra, és ez vonatkozik a céhek közvetlen utódaira, az ipartestületekre is. Végső soron a céheknek 91
