Csiffáry Gergely: Egri céhemlékek - Studia Agriensis 1. (Eger, 1982)

Céhládák

40. kép

már idegenből szerezték be. A XVIII. században Egerben és környékén működtek ún. kallómalmok, ahol a szűrposztót csapták. A XIX. század derekán a gyöngyösi kallókból is lehetett hozni posztót, a XX. század elején az erdélyi Brassóból, s a felvidéki Klenócról szállították az anyagot. A XIX. században igen fellendült a szűrszabó ipar, főként az 1860-as években, amikor a szűrposztó az úri osztály körében is elterjedt.

A szűrszabók csak műhellyel és raktárral rendelkeztek Egerben is, boltjuk nem volt. Aki venni akart, vagy háznál vagy vásárokon jutott hozzá. Az egri szűrszabók cégére deszkából formált, festett cifraszűr alakú cégér volt.11’7

Az egri szűrszabók kazettás, feliratos ládáját, a ládafelirat tanúsága szerint, 1845. március 10-én újították meg. Szerintünk a láda 1775 körül készülhetett. A feliratban szereplő funkciók (Bejáró, Dékán) azt bizonyítják, hogy a láda a szűrszabó legénytársaságé volt.

Az egri szűrszabó legények ládája 1952-ben Egerből került elő Galassy Lajos gyűjtése során. A ládát Kuczora Ferenc (Eger)

73