Csiffáry Gergely: Egri céhemlékek - Studia Agriensis 1. (Eger, 1982)

Céhpecsétnyomók

Az egri német szűcsök pecsétnyomója az 1960-as években került elő Sátoraljaújhelyről, a Kertészeti Technikum helytörténeti gyűjteményéből. Itt őrizték az egri szabócéh irataival, az eredeti szabócéhládában, egyéb szabócéhes tárggyal. E becses emléket 1967 tavaszán a Magyar Mezőgazdasági Múzeum átvette a helytörténeti gyűjtemény egyéb anyagaival együtt. Később az egri vonatkozású céhemlékeket átadta az egri múzeumnak/18

Az egri német szűcsök céhének pecsétnyomója ettől a céhtől fennmaradt egyetlen tárgyi emlék. Szép kivitele, művészi megformálása alapján úgy ítéljük meg, hogy egri ötvös munkájaként készülhetett.

A nagyváradi esztergályos-, lakatos-, asztalos-, puskaműves- és üvegescéh pecsétnyomója (5. kép)

Nagyvárad város legjelentősebb céhei többnyire II. József halála (1790) után keletkeztek. Az 1836-os összeírás adatai szerint a városnak az időben 16—18 céhszervezete volt, némelyik több szakmát is egyesített. A legfontosabb szakmák céhei sorrendben a következőképpen alakultak a városban.

1744-ben szerveződött a suszter-, a szűcs-, a gubás- s a német szabócéh, 1818 előtt jött létre a kalaposcéh, a lakatos- puskaműves közös céh, s a pékcéh. 1820-ban alakult a kötélverő, a szitás és szitafonó egyesült céh, 1820 körüli időben jött létre a helyi hentes- és tímárcéh. Az 1830-as években szerveződött a magyar szabó és a szűrszabó egyesült céh, s még 1833 előtt alakult meg a fazekas és kályhás egyesült céh/'0 A nagyváradi esztergályos, lakatos, asztalos, puskaműves és üveges szakmák társult céhe, a pecsétfelirat tanúsága szerint 1852-ben szerveződött. A pecsétnyomó felirata magyar nyelvű rövidítésekkel: N.VÁRADI SZ.LAK.ASZT.PUS. ÜV. CÉH PECSÉTJE 1852. Szöveghelyes kiegészítéssel: N[AGY]VÁRADI [E]SZ[TERGÁLYOS], LAK[ATOS], ASZT[ALOS], PUS[KAMÜ- VES], ÜV[EGES] CÉH PECSÉTJE. 1852.

A pecsétnyomó az államosított egri Érseki Líceum Múzeumából került az egri Vármúzeumba 1950 szeptemberében.

20