Csiffáry Gergely: Egri céhemlékek - Studia Agriensis 1. (Eger, 1982)
Céhzászlók
A zászló hátoldalán Szent István magyar király és fia, Imre herceg látható. Istvánt a hazai céhek gyakran választották patrónusuknak. így a szegedi és az aradi magyar szabók, ill. a szegedi csizmadiák. Ilyenkor, hasonlóan a zászlókon tapasztaltakhoz, ünneplő főúri viseletben, csizmásán jelenik meg. Egerben a középkortól a szabók másik védőszentje Szent István volt.303 Szent Imrét a barokk időkben gyakorta ábrázolták magyar úri viseletben, csizmával. Ezért is választották a veszprémi, az érsekújvári, az aradi és a szegedi,30,‘ valamint a szekszárdi csizmadiák védőszentjüknek.'505 A csizmadiák mint tipikusan magyar mesterek, magyar védőszentet választottak. Egerben is Szent Imre volt a csizmadiák patrónusa.306 A magyar szabók zászlójának egy további érdekessége, hogy a képeket 1889-ben Kiss Alajos (Lajos) egri festő készítette.307 Kiss Lajos egri templomfestő adataink szerint 1863- ban jelentkezik első munkájával, a felsőtárkányi templomban levő Királyok imádása képével. 1884-ben az egri ferences templom számára elkészítette a Szent Kereszt oltárán azt az oltárképet, melyet 1930 körül Szent Erzsébet-képpé festett át Unghvári pesti festő. 1888-ban a felnémeti templomban megfestette a Rózsafüzéres Szűz Mária című képét, 1906-ban a mezőtárkányi templom számára dolgozott.308 Vizsgálódásunk során arra a következtetésre jutottunk a zászlón található Szent Márton- és Szent István-ábrázolások alapján, hogy mivel a középkortól (1455) István az egri szabók patrónusa, és a barokk korban pedig Szent Márton a magyar szabók védőszentje, a zászló kizárólagosan az egri magyar szabóké lehetett. A magyar szabók fennmaradt remekszabás'könyvének tanúsága alapján joggal feltételezzük, hogy a zászlót az egri magyar szabók készítették, ui. a szabók remeklési tárgyai közt a zászlókészítés is szerepelt. A zászló ez idáig azonosítatlan céhzászlóként, 1949-ben az Egri Ipartestület ajándékaként került múzeumba. Adatai a céhkataszterben nem szerepelnek. 121
