Csiffáry Gergely: Egri céhemlékek - Studia Agriensis 1. (Eger, 1982)
Céhzászlók
szent tiszteletét is magukkal hozhatták eredeti hazájukból, ahol a Sarlós Boldogasszony napja és tisztelete a szőlő és a bor felajánlásához kötődik. A Sarlós Boldogasszony napjáról számon tartja a népi hiedelem, hogy esővel érkezik (július 2.), s utána 40 napig esik. Július-augusztus a szőlőérésben fontos időszak. Augusztus 15. táján már érik a korai csemegeszőlő, s e hónap az utolsó kapálások ideje is. Tisztelete ezért is értelmezhető az egri szőlőmívescéh tagjainál. A szőlőtermelő Egerben a Sarlós Boldogasszony tisztelete ismert volt. Ezt látszik igazolni a Szépasszonyvölgy 24. sz. pincéje is, ahol a borházban, a domborműves faragványok egyike a ,,Sarlós” Boldog- asszonyt ábrázolja. A zászló 1949-ben került az Egri Ipartestület ajándékaként a múzeumba.285 Céhzászló (egri csapók, posztósok) (70—71. kép) Az 1790-ben készült zászlót díszítő kép előlapján Szent Péter és Pál apostolok láthatók, hátul Szent László magyar király. Ez utóbbi fején ékköves korona, öltözéke kék, zsinóros magyar ruha, efölött hermelinpalást. László jobb kezében ziláló húrfára (Fachbogen, íjfa) erősített szőrme. Ez az eszköz nemcsak a kalaposok, hanem a csapók jellegzetes szerszáma és céhjelvénye volt. László magyar király gyakran feltűnik a céhes hagyományban céhpatrónusként. A középkorban egyebek közt a pesti kardcsiszárok, a kolozsvári kovácsok, a nagyszebeni magyar szabók védőszentje. Szegeden a barokk korban a sajátos dísz- magyar ruhája miatt a helyi gombkötők, a kezében levő bárd miatt pedig a mészárosok választották patrónusuknak.286 Sok helyütt László a csizmadiák, a cserző vargák, tímárok védőszentje.287 Végül, pusztán az ábrázolás alapján nem tudjuk eldönteni, melyik helyi céh zászlója volt. Csak feltételezzük, hogy az egri csapók és posztósok zászlaja lehetett. A zászlót 1949-ben az Egri Ipartestület ajándékozta az egri múzeumnak.288 114
