Szalainé Király Júlia et al.: Játsszuk el! Négypróbás Ovimúzeum. A Dobó István múzeumpedagógiai programja óvodások számára (Eger, 2017)

Hogyan segíti a múzeum az óvodai nevelés országos alapprogramját? Az alábbi javaslatokat a programban résztvevő pedagógusok visszajelzései alapján állítottuk össze. Az óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló kormányrendelet (363/2012.(XII. 17.) kimondja, hogy a gyermeket, mint fejlődő személyiséget szeretetteljes gondoskodás illeti meg. A nevelés elsődleges színtere a család, de az óvodák fontos kiegészítői a nevelési tevékenységnek. A Dobó István Vármúzeum óvodásoknak szánt programjaival e kiegészítő tevékenység­hez kíván segítséget nyújtani. A gyermekek személyiségének teljes kibontakoztatásához számos területen kapcsolódhatunk, különösen az innovatív pedagógiai törekvések megtámogatásával. A gyermekeket körülvevő világ, a személyi és a tárgyi környezet szerepe meghatározó. A múzeum nem a megszokott tér, az ebben a környezetben végzett tevékenységek, játékok különlegességük­kel, egyediségükkel segítik a gyerekek sokoldalú, harmonikus fejlődését. A múzeumban megtanul­hatják azt is, hogy az otthonon és az óvodán kívül a múzeumban is szeretetteljes, befogadó légkör veszi őket körül. A múzeum alkalmas és kívánatos hely az életkornak és fejlettségnek megfelelő, közösségben végezhető, a mással nem helyettesíthető játékra! A gyermekek képességeihez igazo­dó műveltségtartalmakról a múzeum bőséggel gondoskodik. A múzeum jó helyszíne az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelésnek. Az ősök, hősök tevékenysége követendő minta lehet minden gyermek számára. A foglalkozások során a közös tevékenységek gyakorlása közben a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkész­ség, önzetlenség, figyelmesség), önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, szabálytudatának fejlesztésére is lehetőség adódik. Az óvodás korosztály rendkívül nyitott és kíváncsi, és ennek kielégítésére remek lehetőség a múzeumpedagógiai foglalkozás. A gyermekek megismerik tá­­gabb és szűkebb környezetüket. Ez a megismerés válik később a hazaszeretet, a szülővároshoz való kötődés alapjául. Megtanulják megbecsülni a jót és a szépet, miközben a hallottak alapján, az elsajátított ismereteket felhasználva elkészíthetik „remeküket”. A múzeumpedagógiai foglalkozások (egy foglalkozáson belül is) több helyszínen zajlanak, változatos módszereket alkalmazva (bemutatás, szemléltetés, magyarázat, beszélgetés, játékos cse­­lekedtetés), amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet a gyermek az őt körülvevő világról. A közös és változatos játék során értelmi képességei — elsősorban képzelet és a kreativitás - is fejlődnek. Az anyanyelvi nevelést a gyerekek folyamatos beszéltetésével fejleszt­jük. meghallgatjuk őket, gyakran kérdéseket teszünk fel, rendszeresen biztatjuk őket a válasza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom