Császi Irén szerk.: „Ki játszik ilyet?” Játékhagyomány és játékdivat (Eger, 2010. április 21-október 17.)

Lakáskultúrák miniatűrben A középosztály otthonideáljában az I. világháború előtti korszakhoz képest új eszmények kerültek előtérbe. Az otthonok tervezésekor a családok természetes napi ritmusának figyelembevételével alakították ki a szükséges lakóhelyiségeket. A ház vagy a lakás, a most már összevont nappali-ebédlő mellett, hálókból, előszobából, fürdőszobából, konyhából, cselédszobából állt és verandával is rendelkezett. A bútoroknál fontos szempont volt, hogy praktikusak, ne túldíszítettek és ne súlyosak legyenek. A babaházak bútoraiból babahálószobát, babaszalont, baba gyermekszobát, konyhát és fürdőszobát rendeztek be a gyerekek. A babaágy neccel, tüllel, vagy különböző kézimunkájú ágyterítővel volt leterítve. Alatta matrac, rajta vánkos, kis és nagy paplan, lepedő, csipkés szélű monogramos huzattal. A babaházak székei között a kávézók kedvelt bútordarabjait a Thonet székeket is megtaláljuk, a hajlított kecses ívek és a nádbetétek jellegzetessé teszik a 19. század meghatározó Baba hálószobabútor, bársony kárpitozással bútordarabját. A miniatűr bútorok között találunk bársonykárpitozású, festett szalonbútort, ebédlőgarnitúrát, hálószobabútort és ágyat, mely asztalosmodell lehetett. A lakberendezés apró tárgyai - a fali képek, az étkészletek, poharak, lakástextilek, a zenélőszerkezetes zongorák, - a babaházak szobáit díszítették. A nosztalgia hangulatú bolt, a pékség, az iskolaterem és az állatkert a szerepjátékok igényes kellékei voltak. Baba szobabútor virágfüzérrel, 1930-as évek 23 Fehérre festett baba szalonbútor, arany díszítéssel, zöld kárpitozással