Császi Irén szerk.: „Ki játszik ilyet?” Játékhagyomány és játékdivat (Eger, 2010. április 21-október 17.)

„Este van már, este, csend az este teste... Viszünk sok cókmókot, mosolyt, könnyet, csókot, Hét kosár emléket, nótákat, meséket..." (Lesznai Anna: Mese-mese, mesd el) Művészi játékok a 20. század első évtizedeiből A Magyar Iparművészeti Társulat 1904-ben írta ki az eső hazai játékkészítő pályázatot. „Terveztessenek magyaros jellegű, ízléses és ötletes gyermekjátékok." A nyertesek között Undi S. Mariska, Péterke királyfi szekere, Wessely Vilmos, csörgős Jancsit ábrázoló tervrajza és Sommer Vilmos juhászt, bárányokat, kutyát ábrázoló fajátékai szerepeltek. A Gödöllői Művésztelephez kötődő Juhász Árpád és Inotay László nevéhez kicsi emberfigurák kapcsolódnak, akik a matyó népviselet gazdagságát is szívesen ábrázolták. Undi S. Mariska életművét szintén a Gödöllői Művésztelep hatotta át, játéktervei mellett képeskönyvek (Szikra Régen, 1910) és a mesékhez készített eredeti akvarell illusztrációk a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely értékes darabjai. Furrherr Olga az Iparművészeti Iskola növendéke volt, tervezésében festett fa királynőt, matyó párt és kínai embert láthatunk a kiállításban. Grabowieczky Leon tanár és játéktervező Kőbányán élt és dolgozott 1919 és 1938 között. A „Grabóka" műhelyben készült fajátékszerek nemesen szép, magyaros, mesebeli formákat idéznek. A „Bergengócia" fajátékok Vajna Géza budapesti játékkészítő műhelyéből indultak útnak és eljutottak Ausztriába és Hollandiába is. A füleki játéküzem Füleki Iparművek névvel 1939-1944-ig fajátékokat is gyártott. Bencze László festőművész, a játékműhely vezetője tervezésében születtek, a védjeggyel ellátott magyar huszár és kerekeken guruló bárány figurák. Az olvasni tudás a 19. század második felétől egyre jobban terjed, a gyermekkönyv kínálat is bővül. Benedek Elek író, újságíró, lapszerkesztő Grabowieczky Leon „Grabóka" műhelyében készült fajátékszerek és Furrherr Olga tervezte matyó pár. Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely, Kecskemét a Magyar mese- és mondavilág (1894-96) című gyűjteménnyel a magyar mesekincs legnépszerűbb kötetét hozta létre. Pósa Lajossal Az Én Újságom (1889-től), majd Sebők Zsigmonddal a Jó Pajtás (1909-től) gyermekújság szerkesztője és alapítója. Sebők Zsigmond gyermekkönyvei Mackó Úrról (1902) és Dörmögő Dömötörről mesélnek (1912-1921). 17