Berecz Mátyás – Péterváry István: A világ fegyverei - A fegyverek világa. Péterváry-gyűjtemény (Eger, 2005)
Ausztrália, Amerika, Afrika és Ázsia feqyverei
is, amelyek elárasztották a római világot és a középkori Európát. A lőpor, amely választóvonal az ókori és a modem hadviselés között, kínai találmány volt. A mongol seregek is használtak valamiféle robbanóanyagot, és az 1330-as évekre a kínai tüzérek már lőporral hajtott röppentyűket kilövő fegyverekkel rendelkeztek. Észak-Afrikában, Egyiptomban és Szíriában már a 14. századtól kezdve szerepet játszottak a tűzfegyverek. A következő évszázadban használatuk fokozatosan, szinte magától mindenütt elterjedt, még a japán kalózok hajóin is ott voltak 1554-től kezdve,- a 18. században nem volt olyan maláj kalóz, akinek ne lett volna ágyú a hajója fedélzetén. A tűzfegyverek eleinte megsemmisítő fölényt biztosítottak a törököknek a többi iszlám országgal szemben és az Európában vívott harcokban is. Az 1529-es bécsi ostrom azonban kudarcba fulladt, mert a törökök kimerítették erőforrásaikat. Ettől fogva elakadt a török terjeszkedés. A hatalmas birodalom fejlődése megrekedt. Többé semmiféle újítást nem vezettek be sem a szárazföldi, sem a tengeri haditechnikában, a maradi szemléletű seregek pedig nem voltak hajlandók változtatni hajdani sikeres taktikájukon. Hasonló megtorpanás tapasztalható a fejlődésben a Távol-Keleten is. A maradi hivatalnokréteg uralma alá került kínai társadalom a nyugat-európainál kevésbé mutatkozott fogékonynak a műszaki újításokra. így történt, hogy a Ming-császárok a portugáloktól kaptak először a 16. század elején mozgatható lövegeket és gyalogsági tűzfegyvereket. A 13. századot követően a kohászat terén is megállt a fejlődés. A kínai vasöntők és kovácsok minden kiváló alkotása ezentúl már csupán a régi ismétlése. A 16. század elejétől az európai tűzfegyverek már sokkal jobbak voltak, mint amit Ázsiában tudtak Europe could be attributed to their outstanding swords (and composite bows). The gunpowder a parting line between the old and modern warfare , was a Chinese invention. The Chinese artillery employed gunpowder-propelled rockets and the Mongolian armies also used some kind of explosive. The firearms were of great importance in North Africa , Egypt and Syria as early as in the 14th century. In the next century the firearms gradually assumed power everywhere: from 1554 Japanese pirate ships were already equipped with firearms and there sailed no Malayan see-wolves without cannons on board in the 18th century. The firearms assured the Ottomans' annihilating superiority over the other Islamic countries and even in their fights in Europe. The 1529 siege of Vienna\, however turned out a fiasco because they exhausted their resources. From this date the Ottoman expansion came to its end. The development of the immense empire stopped: no more innovations were introduced in land or see art of war and the backward military showed no inclination to renew their once successful tactics. A similar recoiling can be observed in the Far East too. The Chinese society under the rule of an officialdom behind the times , appeared to be less susceptible to technological innovations than those in Western Europe. This is why the Ming emperors were given artillery and infantry firearms by the Portuguese only at the beginning of the 16th century. From the 13th century on the development of metallurgy stopped in the Celestial Empireand all the posterior though outstanding works of Chinese iron-founders and smiths are but reiteration of the old forms and technology In the 16th century the European firearms were already far better than those produced in Asia , and the Asian and Afri6
