Berecz Mátyás – Péterváry István: A világ fegyverei - A fegyverek világa. Péterváry-gyűjtemény (Eger, 2005)
Ausztrália, Amerika, Afrika és Ázsia feqyverei
TOROK 1874 M PEABODY-M ARTINI PUSKA SZURONNYAL 1874 M TURKISH MARTINI - PEABODY INFANTRYSHOTQUN WITH YATAQAN BAYONET Űrméret: 13, 2 mm. A török gyalogság rendszeresített fegyvere. Az egylövetű, hátultöltő rendszerű puska fém részei gyárilag barnítottak, tisztítóvesszője vas, minden alkatrészében beütött csillag-félhold és betűjelek találhatók. A zárszerkezet baloldali felirata: „PEABODY & MARTINI PATENTS MAN. F. D. BY PROVIDENCE TOOL CO. PROV. R. I. U. S. A.". Jobb oldalában Abd-al-Aziz török szultán „túrája" (pecsétje) látható. A hozzá tartozó tekintélyt parancsoló szurony a korszakra jellemző kettősívelésű jatagán. Széles, robosztus pengéje egy széles vércsatomával ellátott, keresztvasa félkörben aláhajló, gombban végződő markolata öt szegeccsel erősített recés bőr. Pengetőben „B", markolatban „C" „O" beütések láthatók. Hüvelye vasszereiékes préselt bőr. A hátultöltő lőfegyver gondolata majdnem olyan régi mint maga a puska, vagy az ágyú. A lőpor felhasználásának legkezdetibb időszakában is megkíséreltek hátultöltő fegyvereket készíteni azonban a cső és az elzáró szerkezet egymáshoz illeszkedő felületeinek tökéletlen megmunkálása következtében nem sikerült a hátrafelé kiáramló lőporgázokat elzárni. Ezért kényszerűségből elöltöltő csöveket készítettek. Hadihasználatra alkalmas hátultöltő puskák gyakorlati megvalósításával a 19. század közepe óta foglalkoznak; a technika tökéletesedése, a mind pontosabban dolgozó szerszámgépek ekkor ezt már lehetővé tették. A tömítés kérdését a fém töltényhüvely alkalmazásával sikerült véglegesen megoldani. A fémhüvelyű töltény szilárdan egységbe foglalja a lőportöltetet és a lövedékei tökéletesen biztosítja a cső gázmentes lezárását. Az új gyártású fegyvereknél a zárszerkezet szempontjából több egymástól eltérő szerkezeti megoldás alakult ki. A körmozgású tömbzár első típusát az amerikai Peabody tervezte 1862-ben. Találmányát a svájci Martini az 1868-ban készített fegyverénél tökéletesítette tovább. Az egyszerű szerkezei a lapos kézies forma a tömbzáras puskákat igen kedveltté tette. További előnye ennek a rendszernek a nagy tűzgyorsaság. A Martini rendszerű puskát átvette Törökország; Portugália, Románia és Kína. Angliában ezt a puskát Henry-Martini néven rendszeresítették. A fegyver a 1877-1878. évi orosz-török háborúban a török félnek jó szolgálatot tett. Volt azonban volt egy Achilles-pontja is, mely az 1878-79es zulu háború első időszakában az angolok számára katasztrofális következményekhez vezetett. A többi korai hátultöltő fegyverhez hasonlóan a Henry-Martini puska is hagyományos fekete lőporral töltött lőszert tüzelte. A lőpor égéstermékei a viszonylag nagy tűzgyorsaság miatt hamar elszennyezik a csövet és a zárszerkezet alkatrészeit, így a puskát rövid időközönként tisztítani kellett. Isendlavanál a túlerőben levő zulu sereg lerohanta az angolok egyik zászlóalját. A folyamatos tüzelés miatt a katonák puskái 20-25 lövés után „besültek* használhatatlanná váltak; így a zuluk tömegrohama elsöpörte az angolokat,- az egész egységet lemészárolták. 22
