H. Szilasi Ágota szerk.: Az egri vár története. A gótikus palota kiállításának ismertetője (Eger, 2004)

V. terem

Georgius Houfnagiius: Eger vár délről a két csonka tornyú székesed-házzal, 1617 Á metszet a középkori egri vár és a város talán legismertebb ábrázolása, E nagyméretű és színezett változatban is ismert rézkarc 1618-ban Georgius Braun és Franciscus Hogenbergius y

yA földkerekség városaicímű művének VI. kötetében látott először napvilágot, majd ezt követően másolatban több különböző kiadványban jelent meg. A metszet hátoldalán egy rövid, latin nyelvű összefoglalót találunk a vár és a város történetéről az 1596-os török ostromig. A művet általában az ismert németalföldi festő és rajzoló, Georg Hoefnagei (latinosan: Georgius Houfnagiius) nevéhez kötik, de a kép jobb alsó sarkában lévő felírat tanulsága szerint o csupán publikálója a műnek, nem pedig a szerzője. Az eredeti rajz ismereden készítője valószínűleg a helyszínen dolgozott, mert a várat délről ábrázoló látkép annyira részletgazdag és pontos, hogy a várról készült számítógépes rekonstrukcióval is összevethető. A metszet 1617-ben készült, de az azonosítható építmények állapota alapján a rajzoló a vár bástyás- rendszerű átépítésének időszakában járhatott Egerben. Erre az időpontra utal a várszékesegyház jobboldali tornyán olvasható 1588-as évszám is. A kép baloldali részén jól látható a Varkocs -kapu, annak délkeletei előterében a belső vár épülő délkeleti fülesbástyája, amely a mai déli bejáratot foglalja magába, jobboldalt pedig a külső vár megépült bástyájának nagyméretű tömbje. A vár alatt az akkor igen ritkán lakott város egy részletét figyelhetjük meg az Eger-patakkal. A patak jobb partján lévő kör alaprajzú, kupolával fedett építmény valószínűleg a Bakócz Tamás egri püspök által építtetett 15. század végi fürdőépülettel azonosítható. A későbbi török fürdő a patak bal partján épült meg.