H. Szilasi Ágota szerk.: Az egri vár története. A gótikus palota kiállításának ismertetője (Eger, 2004)

IV. terem

w, Egörbén készen reumák az hősek, ..." Tinódi Lantos Sebestyén IV. terem A 16. század közepére megváltozott az egri vár szerepe. Az Oszmán-1 örök »irodalom magvarországi terjeszkedésének időszakában a korábbi püspöki várból a felvidéki bányavárosok védelmét biztosító végvár lett. \z 1526-os mohácsi csatavesztés és Buda 1541-es [elfoglalása után Ferdinánd királv Perén vi Péter kancellárnak engedte ál a várat, aki emellett a [püspökség birtokait és javadalmait is kisajátította. Eger vára a hozzá tartozó falvakkal együtt Pet ényi halála után. 1548-ban került végleg királyi fennhatóság alá. Az Oláh Miklóssal kötött szerződés értelmében az egri püspökség minden nemű jövedelméből eredő bevétel kétharmada a vár fenntartásának költségeit fedezte, egyharmada pedig a püspököt illette. A jövedelmek behajtására provizornak (udvarbírónak) Dobó Istvánt nevezték ki. aki egyben az „első várnagy" tisztségét is betöltötte. I latvan eleste (1544) után. a török támadásra készülve, ő folytatta a vár megerősítését, fegyverrel és élelemmel való ellátását. 1550 őszén Eger előváraként a szolnoki palánkvárat is felépítette. A falak ereje nem a kövekben ran (járdányi Géza 1552 nyarán a török támadás három fő irányból indult meg. Temesvár és a bányavárosokat védelmező nógrádi, honti végvárvonal elfoglalása után a török hadak Szolnok alatt egyesültek, és várát szeptember 4-én jelentősebb ellenállás nélkül elfoglalták. A Felvidék és Eger védelmére rendelt császári haderő még augusztus elején a palásti ütközetben megsemmisítő vereséget szenvedett. A több tízezer főnyi török seregelőtt megnyílt az út Eger felé. A várat, melyet Dobó István és Mekcsey István parancsnoksága alatt alig 2 ezer főnyi katonaság védelmezett, szeptember 11 -én vették ostromzár alá a törökök. Tizenkét napig tartott a tüzérségi előkészítés, amelyet több gyalogsági roham követett. További kél héten át folyt az elkeseredett küzdelem a sokszoros túlerőben lévő támadó sereggel szemben. A törökök erejét a súlvos emberveszteségek, az elhúzódó ostrom miatt egyre fokozódó ellátási nehézségek, valamint a táborban fellépő járványok fokozatosan felőrölték. Az egyre hűvösebb időjárás csak tovább rontotta helyzetüket, s ennek következtében október 17- 18-án a megtépázott török had az ostromot feladva téli szálláshelyére vonult. A v árvédők közül több mint háromszázan estek el. a sebesültek száma pedig meghaladta a kétszázat. Az egri diadal nagy

7 fontosságú esemény volt a 16. századi Magyarországon: ebben a században, első ízben sikerült a török főerők ellen megvédeni egy magyar várat. A történteket a kor jeles ériekmondója, Tinódi Lantos Sebestyén már néhány héttel az ostrom után verses krónikába foglalta. Az osztrák és német nvomtatott röplapok hadibeszámolói nyomán egész Európában elterjedt az egriek hősi helytállásának híre. 19 \