H. Szilasi Ágota szerk.: Az egri vár története. A gótikus palota kiállításának ismertetője (Eger, 2004)
IV. terem
TINÓDI SEBESTlEf 1 ßörzefe: Etß> rcficbe Ianot Kiral halalaiul fwua ez eflicndeig Dunán innét Erdei orfiaggal 16t minden hadac vetódelmM.rtuidedSn fiípnotakua! enjkbe vad* lue. Mai nßibr Uu limbiUMU. iibtdarß* faiba Utioigoc iftonae MMt. COLOSVAR8Ä- UM tßtmiöh A kiállított kötet az 1554-ben Kolozsvárott megjelent mű hasonmás kiadása. A költő históriás énekeit tartalmazó gyűjtemény irodalmi és zenetörténeti értékein túl elsőrendű kortörténeti dokumentumnak számít. I arg) szerűségében és alaposságában a modern történetírást megközelítő munka az 1540 és 1553 közötti időszak legfontosabb hazai eseményeit foglalja össze. A kötet két legismertebb költeménye, az ..Eger vár viadaljáról való ének " és az ,,Egri históriának summája " az 1552-es ostromot örökíti meg. Ezek a művek a mai helyszíni tudósítások előképeinek tekinthetők, a feldolgozandó tényanyagot a szerző közvetlenül az eseményt követően első kézből, személyesen gyűjtötte össze. Egri tartózkodásáról a vár számadáskönyvei is tanúskodnak. A „Cronica" egy másik, kenéssé ismert éneke az egri vár 15-tO-es évekbeli, úgynevezett Perényi-korszakával foglalkozik, amelv a „Varkucs Tamás idejébe lőtt csaták Egörbőt" címet kapta. Török-tatár íj nyílvesszőkkel, ló-17. század Jellegzetes típusát képviseli azoknak a visszacsapó vagy más néven reflex íjaknak, amelyek évszázadokon keresztül a keleti (köztük a magyar) könnyűlovasság és gyalogság alapvető távolraható fegyverei voltak. Szerkezetét tekintve összetett íj. Egykorú leírás szerint „a belseje szaruból készül, arra szorosan összeragasztott vászoncsíkokból jön egy réteg, legföliilre faborítás kerül, amelyet rendszerint vörösre mázolnak, fényeznek, virágmintákkal, valamint aranybetűs török írással díszítenek". Eelajzva sokkal rövidebb, mint a kalandozó magyarok íjai, ennek köszönhetően lóhátról könnyebben kezelhető. A török í] megfeszítésekor az íjász kampósan behajlított hüvelykujjával fogja az ideget. Ez a módszer biztos húrfogási tesz lehetővé, de igen megterhelő, ezért a hüvelykujj kímélése érdekében szaruból, vagy féldrágakőből készült íjászgyűrfít használtak. A török íjakat a 16. században a magyar könnyűlovasság is használta, de csak mint másodfegyvert, mivel harci értéküket az ekkor már általánosan elterjedt tűzfegyverek erősen lecsökkentették. Keleti típusú sisak A sisak perzsa mintára készült. l ipikus perzsa elem a leereszthető orrvas. a tarkói és homlokot védő sodrony és a tolltartók, melyekbe leginkább pávatollat tűztek. \ csúcsos harangot eredetileg véséssel és aranvberakással díszítették. \z ehhez hasonló keleti sisakok szolgállak mintául a magyar h uszársisak hoz. Tinódi Sebestyén (1505-1510 körül - 1556) "Cronica" című művének címlapja - fakszimile Kovács Mihály: Tinódi Lantos Sebestyén Török liálint udvarában, I860 körül 22
