H. Szilasi Ágota szerk.: Az egri vár története. A gótikus palota kiállításának ismertetője (Eger, 2004)

I. terem

Edények a korai püspökség szolgálónépeinek házából, 11. század A várdomb területén, a Törökkert teraszán 1971-ben lezajlott ásatások során feltárt szolgáló népek házaiból a püspökség korai időszakából származó edények kerültek elő. melyek a szegényebb néprétegek 11. századi életmódját reprezentálják. A püspöki udvartartás szükségleteit kielégítő szolgálónépek települése az egyházi központ közelében helyezkedett el. A félig földbe mélyített házakban különböző mesterségeket végző emberek éltek. Szakmájukra a házakból kikerült leletek alapján következtetünk. Lakhattak itt gelencsérek (fazekasok). kerékgyártók, talán kovácsok is. ugyanis a házmaradvárryok körül kocsi-vasalások és kovácsolt fúrók, vésők, edénvek és azok töredékei, valamint félkész-termékek, kemencék is előkerültek. E szakmák művelőinek régészeti hagyatéka a későbbi korszakok leletanyagaiban is megfigyelhető. Román kori l'reskótöredék a Szent János székesegy ház kapuzatáról, 12-13. század fordulója A Szent István által alapított püspökség első székesegyháza a tatárdúlás során oly mértékben elpusztult, hogy egykori meglétét csupán az alapfalmaradványok, néhány kőfaragvány és IV. Béla 1261-ben kelt oklevele bizonyítja. Falait freskók díszítették. padlóját márványból készült mozaikpadló borította. A régészeti kutatások során megtalált szerkezeti elemekből rekonstruálni lehetett a 13. századi templom egyik bejáratának részleteit. A második terembe vezető ajtónyílást a kapu jellegzetes oldaltagozatai. valamint a felette lévő íves timpanonrészlet veszi körül, amelyen figurális festett maradványok is megmaradtak. A püspökség a tatárjárás után megerősödött, hatalmas birtokai révén egyre jobban meggazdagodott. így a 13. század második felében lehetővé vált a székesegyház megmaradt alapfalain az új későromán stílusú templom felépítése, illetve kibővítése.