H. Szilasi Ágota szerk.: Az egri vár története. A gótikus palota kiállításának ismertetője (Eger, 2004)

VII. terem

Magyar szablya „FRINGIA" felirattal, 17-18. század fordulója A fringia magyaros formájú szablyafajta, pengcjc széles, enyhén ívelt. Magyarországon és Lengyelországban nagyon elterjedi volt, különösen II. Rákóczi Ferenc korában, amikor is minden magyar szablyát tulajdonképpen „fringiának neveztek. Maga a szó eredetileg az európai eladásra szánt török szablyapengék megkülönböztető jele. a „Frangisthan" (Furópa) részére gyártott „Fränghi szablyát jelenti. A szó délszláv alakja a „Frangia", amelyből a „Fringia" szó származott. Magyarország révén Stájerországban is divatba jött az ott gyártott szablyapengéken a „Fringia" felírás, amelyet az ottani kardcsiszárok előszeretettel véstek, marattak gyártmányaikra, hogy azok kelendőségét fokozzák. Osztrák nehéz lovassági fegyverzet, 18. század eleje Az osztrák lovasság kardja a korabeli magyar szablyánál nehezebb, pengéje más nyugati kardokhoz hasonlóan egyenes és kétélű. F típus dragonyoskardként („Dragon") vált ismertté. Védőfegyverzetük a korábbi korokhoz képest egyszerűsödött. A 17. század második felére a nyugati lovasok is csupán a nehéz mell- és hátvasat tartották meg. Ebben az időszakban a német (osztrák) lovasság egyetlen fejfedő fajtája a magyar rákfarkas huszársisak, amely a harmincéves háború folyamán vált kedveltté egész Európában. Miután ennek viseletét a magyar huszárok a 17. század végére teljesen elhagyták, a Rákóczi szabadságharc idejére az a furcsa helyzet állt elő. hogy ebben a jellegzetes, magyar eredetű sisakban csak az ellenség lovassága harcolt. Tromblon vagy t rom hon puska, 18. század első fele A fegyver külseje eltér a megszokott puska formától. Aránylag rövid csöve a torkolat táján tölcsérszerűen kiszélesedik, mint egy harsona, a nevét is innen kapta („trombone"). Az osztrák vértes lovasságnál „Musquettnn" néven rendszeresítették. \ kuruc lovasság taktikájához is illett ez a jellegzetes, közelharcra szánt fegyver, így ők is előszeretettel használták. Kartácslövést lehetett vele leadni. Töltéséhez előírás szerint 2 szokásos és 7 kisebb méretű golyót használtak, de szükség esetén bármit ki lehetett belőle lőni. I látásos lőtávolsága mindössze 30-40 lépés volt. de ezen a távolságon belül igen magas hatásfokkal működött a sörétszem lövedékek miatt. Vadászatokon is használtak trombon puskákat, elsősorban apróvadra (szárnyasokra). Finom megmunkálása és díszítése arra enged következtetni, hogy a kiállított fegyver is ez utóbbi célra készült. Festett vasláda, 17. század vége Eredetileg a városi levéltár berendezéséhez tartozott. A „török láda (ahogy akkor nevezték) a város képviselőtestületének ajándékaként 1898-ban került a helytörténeti gyűjteménybe. A láda vasalása, festése és rendkívül bonyolult zárszerkezete készítőjéről, vagy készítőiről magas fokú mesterségbeli tudást feltételez. .34