H. Szilasi Ágota szerk.: Az egri vár története. A gótikus palota kiállításának ismertetője (Eger, 2004)
IV. terem
Reneszánsz vértezet, 16. század eleje \ A 16. század első felének jellegzetes vértezettípusa. A testet teljesen beboríi lemezes vértezetet úgy alakították ki. hogy megfelelő védelmet nyújtsorn korszak szúró- és vágófegyvereivel szemben, ugyanakkor használója mozgás| csak a lehető legkisebb mértékben korlátozza. A rendkívül drága védőfegyverz ' használatát azonban a később általánossá váló kézi tűzfegyverek (puskái' pisztolyok) rövid időn belül értelmetlenné tették, mivel lövedékeik bizonyol távolságon belül méga legjobb minőségű páncélt is képesekvoltak átütni. Ezeket a látványos és igen értékes vértezeteket a laikus közvélemény Í 1 lovagokhoz kapcsolja, de tudni kell. hogy abban az időszakban már az európa hadseregek nehézlovassága is főként fizetett katonákból, zsoldosokból állt Magyarországon Mohács után a teljes vértezet használata gyakorlatilag megszűnt. Belátták annak alkalmatlanságát a könnyű fegyverzettel szemben, török lovasság harcmodorához jobban igazodó magyar huszárság csak a mell - és hátvasat tartotta meg és zárt sisak helyett keleti típusú nyílt sisakot viselt, amelyből későbba rákfarkas magyar huszársisak fejlődött ki. Kovács Mihály (1818-1892): Dobó István (1502-1572) Egervárának hős védője, 1552., 1854 Dobó rangos középnemesi család sarjaként 1502 körül született Kuszkán (ma Ruská Szlovákiában). Már 15-tl előtt I Iabsburg Ferdinánd pártján állt. Első hivatalát 1544-ben kapta, amikor az uralkodó megbízta az egri püspökség egyházi tizedeinek beszedésév el, hogy a befolyt pénzből az egri várat megerősíthessék. 15-t8 nyarán nevezték ki az egri vár kapitányának. 1550-ben feleségül vette a befolyásos nemesi családból származó és kora híres szépségének tartott Sulyok Sárát. I lázasságukból két gyermek született: Krisztina, aki Balassi Bálint felesége lett és ;iz örökösök nélkül elhunyt Ferenc. Dobó az egri győzelemmel nagy hírnevet szerzett magának, a ..kereszténység I lerkulese"*-ként emlegették Európában. Az egri vár kapitányi tisztéről nem sokkal az ostrom után lemondott, de szolgálataiért Ferdinánd király a nemesi rendből országbárói rangra emelte, majd 1553-ban erdélyi vajdává nevezte ki. Ezt a méltóságot 1559-ig viselte. Dobót 1569ben megvádolták azzal, hogy összeesküvésben vett részt és összejátszott az erdélyi trónkövetelővel, János Zsigmonddal, ezért a király lefogatta és börtönbe záratta. Tekintettel arra. hogy a hűtlenséget nem sikerült bizonyítani. 1572 áprilisában kegyelembe részesült és kiszabadult a börtönből. Szabadságának azonban nem sokáig örülhetett, mert 1572 május v égén a szerednyei várban meghalt. 20
