Petercsák Tivadar - Veres Gábor: Dobó István Vármúzeum (Eger, 2003)

III. Látnivalók a Vármúzeumban, építmények, kiállítások

eredeti metszetek illusztrálják. A kiéheztetett török csapatok december 17-én adták fel a várat. Többszáz török keresztény hitre tért, és a városban maradt. Leszármazottaik ma is élnek Egerben és környékén.

A felszabadult várat császári védősereg szállta meg. 1702-ben elrendelték a vár megsemmisítését. A külső várat lerombolták, a belső várnak utoljára a Rákócziszabadságharc idején volt katonai jelentősége.

A kuruc csapatok hónapokon át tartották blokád alatt a várost és a várat. Eger katonai parancsnoka a védelmet kilátástalannak ítélve 1705. január 2-án szabad elvonulás fejében átadta a várat gróf Forgách Simon kuruc generális csapatainak. Eger az egész szabadságharc alatt a kurucok egyik legfontosabb erőssége volt, a fejedelem is többször időzött itt. Jelentőségéhez nagymértékben hozzájárult az is, hogy Telekesy István egri püspök a főpapok közül egyedül állt Rákóczi mozgalma mellé. A falon látható a püspök és a fejedelem portréja.

A szabadságharc végén Eger volt a fejedelem egyik utolsó reménysége. Ezért megerősítésére és ellátására nagy gondot fordított. A várt külföldi segítség elmaradt, így az ostromzárral körülvett erődítményt Perényi Miklós kuruc főkapitány 1710. december 1-jén kénytelen volt átengedni a császári seregeknek.

Ezt a korszakot magyar és osztrák fegyverek idézik. A Rákóczi-szabadságharc után megszűnt a vár katonai szerepe. Köveiből épült a barokk város, Eger elindult a polgárosodás útján.

ill. LÁTNIVALÓK A VÁRMÚZEUMBAN,

ÉPÍTMÉNYEK, KIÁLLÍTÁSOK