B. Papp Györgyi szerk.: Az egri vár kultusza (Eger, 2002. szeptember 11-2003. március 16.)

Az egri vár kultuszának kialakulása

Az egri vár kultuszának kialakulása 1552-től számíthatjuk tehát az egri vár kultuszának kialakulását. Sajnos a későbbi évszázadok alatt ez a hírnév elhalványult, sőt szinte feledésbe is merült. Csak a XIX. század elején mutatkozott érdeklődés az egri vár, mint történelmi, nemzeti emlékhely iránt. Pyrker János László egri érsek volt az első, aki fontos intézkedéseket hozott a nemzeti érték megmentése és megbecsülése érdekében. Pyrker megtiltotta a vár köveinek elhordását, bányászását, a vár megmaradt romjainak további pusztítását. A tudományos élet 1862-tól kezdve folyamatos érdeklődést tanúsít a vár iránt. Az ásatási munkák eredményeként pedig publikációk jelentek meg. Ezek a kutatómunkák voltak az ihletői és forrásai Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének. Tulajdonképpen Gárdonyit tekinthetjük a vár kultusza igazi megteremtőjének és serkentőjének, mivel az 1901-ben, könyv alakban is megjelent műve minden idők egyik legnépszerűbb magyar regénye lett. A regény helyszínét, a hősies helytállás jelképét egyre többen szerették volna meg/ tekinteni, felkeresni. így a két világháború közötti időszakban fellendülő hazai turizmus egyik kedvelt célpontjává vált Eger. Sok ezren zarándokoltak el a városba, és keresik fel azt napjainkban is, hogy az egri hősök emléke előtt tisztelegjenek. Kiállított fegyverek az 1552-es ostrom idejéből 4