B. Papp Györgyi szerk.: Az egri vár kultusza (Eger, 2002. szeptember 11-2003. március 16.)

Az Egri Bikavér

Az Egri Bikavér A XV. századig Egerben és környékén csak fehérszőlőt termesztettek. A törökök előrenyomulása elől a Balkánról menekülő népek hozták a kadarka szőlő vesszejét ide. Az olasz egyetemeken járt főpapok olaszországi fajtákat, a ciszterci szerzetesek pedig burgundiai szőlővesszőket hoztak magukkal, valamint a szőlőtermesztés és a borászat / ismeretét. így a XV. század végére már jelentős vörösbor készítés jött létre Egerben. Az 1552-es várostrom idején vörösbort is tároltak a vár pincéiben. A Bikavér név keletkezésére különféle legendák léteztek. Az egyik ezek közül az 1552-es ostromhoz köthető. A törökök szerint az elszántan küzdő, vörösre festődött szakállú magyar harcosok a bika vérét itták, attól váltak olyan erőssé, hogy le tudták győzni az ő mérhetetlen nagy seregüket. Bikavérek sorakoznak a kiállítási tárlóban IhMWMil tf Pfiff [>7V! hrr-Umpr? ii5 ltd ani*