Berecz Mátyás – B. Gál Edit – B. Papp Györgyi – Császi Irén – Fodor László – Horváth László – H. Szilasi Ágota: Heves megye első ezer éve (Eger, 2000)

Végvári harcok

Észak-Magyarország kapujának, melynek elestével út nyílt volna számukra egészen a lengyel határig. Dobó István vezetésével azonban a kétezer egri várvédő hősiesen ellenállt több mint öt héten keresztül az ostromlóknak, s a mintegy nyolcvanezres török sereg végül sátraikat, fegyvereiket hátrahagyva takarodott el a vár alól. Észak-Magyarország, de Európa is örökre megmenekült az oszmán igától, s az európai hírű diadallal az egri védők napjainkig a magyar köztudatban a nemzeti ellenállás példaképei lettek. Az állandó katonai fenyegetés hatására megindult falvak ideiglenes vagy végleges elnéptelenedése, amely folyamatot az 1552-es egri diadal sem tudta megállítani. A közép- és kisnemesség tömegesen települt a biztonságosabb városokba, így a magyar királyi katonaság által őrzött Egerbe, illetve Gyöngyösre, amely török kincstári birtok lévén, kiváltságokat élvezett. A megye lakossága azonban 1580 tájáig sem összlétszámában, sem anyagi erejében nem roppant meg, és ez főként az évszázad európai agrárkonjunktúrájának, a szarvasmarha és a bor külföldi, a gabona belső piaci kedvező eladási lehetőségének köszönhető. 1 552 után Szolnok, és a nógrádi várak eleste miatt az Egerben még működő megyei adminisztráció hatásköre fokozatosan kiterjedt a szomszédos területekre. Az 1569. évi országgyűlés törvényesen is egyesítette Heves és KiilsőSzolnok vármegyét, ami végül három évszázadra szóló intézkedés lett. Ebben az időszakban a főispán hatáskörét ténylegesen a mindenkori egri várnagyok 1563-tól főkapitány - gyakorolták, a püspök távollétében rendszerint a titulus is őket illette meg. 1596 őszén Eger török kézre került. A kettős vármegye székhelyének elestével a bírósági és közgyűlések színhelye Huszársisnk a XVtt. százai első feléből 1613-tól a töröktől biztonságos Fülek vára lett. A nemesség azonban továbbra sem kívánt lemondani a török kézre jutott birtokairól és jobbágyairól. A megyei kormányzat helyi tisztviselői, a szolgabirák vagy átjártak, vag)' a hódolt területen laktak, beszedték az adókat és bíráskodtak. Az egri vár birtokában a hódítók új vilajetet szerveztek, melyet a már fennállott budai vilajethez tartozott füleki, hatvani, szolnoki és szegedi szandzsák átcsatolásával alakították ki. Az egri vilajet felájet) a magyarországi hódoltságnak nem csupán stratégiai jelentőségénél fogva katonai szempontból, de hatalmas kiterjedését tekintve gazdaságilag is egyik legjelentékenyebb tartománya lett. Az egri vilajet élén állott beglerbég pasa a várban tartotta fegyveresen erősen biztosított székhelyét. E tisztség a 91 esztendeig tartó török uralom alatt 64-szer változott. Egerben 48 személy 65 hivatali váltásban töltötte be a beglerbégi hivatalt. Eger birtokbavételével véglegesen le is zárult Magyarország északkeleti térségében a török terjeszkedés. Tovább az északkeleti irányban képtelenek voltak tényleges uralmukat kiterjeszteni. A vilajetnek az egri váron kívül még négy erődítménye volt Heves vármegyében: a siroki és szarvaskői kővár, valamint a hatvani és a hevesi palánkerőd. Az egri vár s az ahhoz kapcsolódó erődítményrendszernek elsődleges feladata a magyarországi török hódoltságnak, s kivált annak központjának: Budának kelet felől való védelme volt. Az egri vilajet teljes fegyveres erejét 9-10 ezer főre becsülhetjük. Ez a számottevő fegyveres erő kulcsszerepet töltött be a XVII. század során a törökkel szövetséges erdé-