Berecz Mátyás – B. Gál Edit – B. Papp Györgyi – Császi Irén – Fodor László – Horváth László – H. Szilasi Ágota: Heves megye első ezer éve (Eger, 2000)

Megyénk az Osztrák-Magyar Monarchiában (K.und K.)

Az 1848-ban felszabadított jobbágyság feltörekvésének, társadalmi felemelkedésének, egyik módja volt „az ékes oromfalas és tornácosz­lopos házak építtetése" helyi kőművesekkel. A népi változatok előz­ményeit a későbarokk polgárházak, falusi uradalmi épületek, kúriák, parókiák árkádos tornácaiban kereshetjük. A motívumok között gya­kori a kerek, ovális, ívelt záródású padlásszellőző, szoborfülke, ba­rokkos körvonalú feliratos embléma, ívelt ajtónyílás, szemöldökpár­kány, füles vagy záróköves nyíláskeretezés. A nép emlékezete őrizte mondáiban, elbeszéléseiben, népdalaiban a szabadságharc emlékét. A szabadságharc prózafolklórját Pétervásá­rán, Kápolnán őrizték legtovább. A vásári ponyva Kossuth-története­ket népszerűsített. Negyvennyolcas dalaink nagy részében Kossuth neve szerepel. A dalok egy része népies stílusban komponált, ismert vagy ismeretlen szerzőtől származó, amelyek népszínműveken és ci­gányzenekarokon keresztül a parasztsághoz is eljutottak. A nemzetőr­dalok mellett a verbunkos zene és az indulók hirdetik a szabadságért folytatott küzdelmet. 1896-ban a megye is bekapcsolódott az országos millenniumi ren­dezvénysorozatba. Egerben a városi ünnepség május 14-én zajlott a várban lévő Szent István-szobor környékén. Délután az érsekkertben népmulatsággal folytatódtak az események, melyet a város díszkivi­lágítása tett felejthetetlenné a polgárok számára. A fővárosban rendezett millenniumi kiállítására pedig néhány rep­rezentatív tárgyat küldött a megye. így került be a kiállítás történel­mi csoportjába Dobó István síremléke. Helyet kapott itt még a líceum könyvtárából egy 1305-ből való kéziratos breviárium, a csillagvizsgá­lóból a Sisson-Dallon-féle távcső, a tiszabői gótikus harang, I. Lipót arcképével ellátott elefántcsont lőportartó, a székesegyház Stradivari hegedűje és még sok más érdekesség. A kiállításon saját pavilonnal képviseltette magát a vármegye, amelynek bejárata a vármegyeháza ismert, remekmívű Fazola-kapuja volt. A századforduló eufórikus várása, majd eljövetele után még né­hány békés, alkotómunkával, valamint anyagi, társadalmi és kulturá­lis fejlődésben gazdag év következett melyekre, mint „boldog béke­időkre" emlékezett az I. világháború kitörésekor nemcsak a megye la­kossága, hanem az egész világ is. \ füzesabonyi pályaudvar

Next

/
Oldalképek
Tartalom