Berecz Mátyás – B. Gál Edit – B. Papp Györgyi – Császi Irén – Fodor László – Horváth László – H. Szilasi Ágota: Heves megye első ezer éve (Eger, 2000)

A barokk

pompahajszolásával szemben a következő, az új püspök által követni kívánt stílus a racionálisabb, felvilágosult, a tudománytól iránymutatást váró, ám aszketizmusra hajlamosabb világnézetből fakadt. A biztos anyagi háttérrel rendelkező főpap tehát a kor legnagyobb volumenű világi építkezésének kitalálójává és mecénásává vált. A késő barokk, négyszög alaprajzú, kétemeletes, belső udvaros líceumépületének középrizalitjai két szintet átívelő reprezentatív termeket, illetve a Hell Miksa csillagász útmutatásai alapján felszerelte csillagvizsgáló tornyot foglalnak magukban. Eszterházy nem csak az egyetem létrehozásának vágyát örökölte meg elődjétől, hanem annak építész tervezőjét, J. I. Gerlt, s az általa elkészített 17ó2-es rokokó formavilágra építő terveket is. Mégis Eszterházy a tervek bővített átdolgozásával, s az építési munkálatok irányításával uradalmi pallérját, a kor népszerű hazai építészét, Fellner Jakabot bízta meg 17ó4-ben. Ezen változtatások után nyerte el az épület nagyszabású, rendkívül újszerű, XVI. Lajos kori stíluselemekkel gazdagított, klasszicizáló homlokzatát. Eszterházy az épülethez méltó belső díszítést is rendelt. Az 1 793ban megnyílt, közkönyvtárként is működő, 16000 darabos könyvtárat a püspök szisztematikusan gyűjtette össze, hogy a kor tudományosságát a legmagasabb szinten képviselve valamennyi fakultás számára segítségül szolgáljon. Eszterházy a líceum jobb oldali épületszárnyának rizalitjában kialakított könyvtár freskódíszének elkészítésével Kracker János Lukácsot bízta meg. A bécsi származású, cseh- és morvaországi sikerei után Jászon dolgozó festő egri működése során nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Eger városát, mint a középeurópai barokk egyik fontos központjaként tartják számon. A könyvtár freskójának programadója Eszterházy volt. A tridenti zsinat résztvevőit, s annak tantételeit felvonultató festmény a püspök vallási kérdésekben elfoglalt álláspontját tükrözik. A gótikus látszatarchitektúra teret kitágító, látványos, pontos kivitelezése a brünni születésű Zach József alkotása. A vizsgaterem mennyezetét borító, Eszterházynak a hit tudomány általi megújulásában bízó nézeteit tükröző, a négy egyetemi fakultást ábrázoló freskó, Franz Sigrist bécsi festő munkája. A kiváló technikával, friss, eleven színkezeléssel, rokokó stílusban megfestett, de realisztikus zsánerképekből összeállított kompozíció Sigrist fő művének tekinthető. A líceumi kápolna mennyezetének kifestését pedig a kor legnagyobb, a késő barokk falfestészet toposzait rutinosan alkalmazó, de már élete végén járó osztrák mesterre, a Magyarországon számtalan megbízást teljesítő Franz Anton Aíaulberchre bízta a püspök. Eszterházy Károlyt kora egyik legigényesebb építtetőjeként tiszteljük. Nagy vállalkozása mellett több plébániatemplomot is emeltetett, főleg az egyházmegye déli területein, de mindig tapasztalt, jó nevű művészekkel dolgoztatott. Püspöksége idejét Egerben és Heves megyében a művészet fénykorának tekinthetjük, hiszen olyan európai mércével mérhető művekkel gazdagodtunk általa, melyek egy stílusváltás idején is korszerű hangon szólaltak meg a felvilágosodás klaszszicizmusának előkészítőjeként. XVIII. századi főkötő