Berecz Mátyás – B. Gál Edit – B. Papp Györgyi – Császi Irén – Fodor László – Horváth László – H. Szilasi Ágota: Heves megye első ezer éve (Eger, 2000)

Végvári harcok

terek (összeírások) szerint az egri beglerbég pasának ebben az időszakban mintegy 782 helység adózott, Azonban a vilajet székhelyétől távolodva egyre növekedett az olyan helységek számaránya, amelyek csupán névlegesen hódoltak be. A kimutatásokban szereplő hegyaljai szőlőtermelő mezővárosokat már csak esetenként, fegyveresen tudták adóztatni. A megye településeinek zöménél nem zajlott le magyar-török népességcsere, de leromlásuk érzékelhető volt. 1598-ban mindössze 70, átmeneti növekedés után 1674-ben 66 helységben tudtak dézsmát szedni, mintegy 40 falu pusztult el véglegesen, a lakosságszám a püspöki birtokokon átlag 30 százalékkal csökkent. Egyedül a török által kiváltságolt települések, így például Gyöngyös esetében beszélhetünk fejlődésről. A XVII. század demográfiai és gazdasági hanyatlását egyrészt az általános európai dekonjunktúra, az agrárdepresszió, a kül- és belpiaci viszonyok romlása, a kettős adóztatás, másrészt a 15 éves háborúval kezdődő és a törökellenes felszabadító háborúban tetőződő szinte folytonos fegyveres harcokkal együtt járó pusztítások váltották ki. A törökök 1683-as bécsi veresége magyarországi uralmuk végét is jelentette. 1685 októberében a császári csapatok visszafoglalják Hevest és Szolnokot. Buda visszavívása után, 1686 szeptemberében a törökök kiürítették Hatvant. A következő év nyarán magyar és német csapatok Giovanni Battista Doria őrgróf és gróf Koháry István bányavidéki vicegenerális vezetésével blokád alá vették Egert, melyet a török védősereg több hónapi éhezés után 1687. december 17-én feladott. A vármegye felszabadult a török uralom alól. Előkelő török férfi