Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)
A politikai község
azokba belevették az egész várost, az új települést, mert a régi 6—7 hold területű török város és vár kicsi lett volna, hisz Rákóczi alatt egy ezred állomásozott itt, prófuntházak épültek. így keletkezhetett az 1783-i és az 1863-i térképen látható, a várárkon belül fekvő város, amely 1709-ben újból leégett. Valószínű, hogy 1704—10 körül és később is kb. 1750-ig nem terjedt a város a várárkon, a mai belvároson kívül. Tehát ez a városnak 1686 utáni legrégibb része, amelyben a szájhagyomány szerint a mai kaszinó helyén volt Starhemberg gróf kastélya, továbbá az általa 1729—30 táján letelepített kapucinusok rendháza, a későbbi sóház, most községháza (1. az 1783-i térképet) és a telepesek kis lakóházai. 1746-ban Grassalkovich veszi meg a hatvani uradalmat, új időszak kezdődik vele. Alatta épül újonnan a belváros, ő építi a mai templomot, a plébániát, a kastélyt, az ú. n. uradalmi házakat, a Zagyvahíd mellett a vámházakat, mellette tisztjeinek és alkalmazottainak lakóházakat. A telepesek száma folyton nő, a belterületen már nem fémek el házaik, tehát az újonnan jöttek az 1704-i várárkon kívül kezdenek építkezni, szép, szabályos, egyenes utcát, az „Újsor”-t (Horváth M. utca) kezdik meg, amely 1783-ban csak a mai Kazinczy-utcáig terjed; majd új utcában építkeznek, a mai Szabadság- és Vár-utcában, azután a Werbőczi-utca folytatásában a mai Széchényi-utcában, mindenütt a földesúr által kijelölt nyílegyenes sorokban. Az Iskola-utca (ma Grassalkovich-utea) helyén akkor csak pusztaság volt, csak a kastélykert és mellette a „Fáczános” terjed a Zagyváig. Tehát városunk építése, fejlesztése, rendezése Grassalkovich nevéhez fűződik. Ezeket olvashatjuk le az 1783-i térképről, amelyet Wiener mérnökkari hadnagy vett fel. (II. József császár rendeletére az egész országot térképezték akkor.) A térképen egy északkeletről nyugat felé haladó, vastag, kanyargós sávot látunk, amelybe egy másik, északról jövő és délre haladó sáv torkol. A rövidebb vonal a Nógrád és Pest megye, a hosszú a Nógrád, Szolnok és Heves megye közötti határi; jelzi. A rövidebb vonalban a Heréd patak, a nagyobbik- ban a Zagyva van belerajzolva, ezek képezték akkor a határt a megyék között. A Zagyva mocsarain levő hármas híd már (akkor) Pest megyében van. A térképen azt látjuk (az 1686-i térképen is), hogy a Heréd és Zagyva mentén mindkét oldalt, valamint Hatvan alatt a jobb parton a boldogi, a bal parton a jászfényszarusi útig (ez az út itt ai térképen már nem látható), valamint részben a szőlőhegy alatt az egész terület teli van vízerekkel, tócsákkal, nádassal, mocsárral (at képen a sötétebb részek), de ugyanilyen mocsaras, eres volt a Zagyvamente 32
