Szepes (Schütz) Béla: Hatvan község története (Sopron, 1940)
Gazdasági viszonyok
ezért egész bizonyosnak látszik, hogy az akkori kévék, tehát a keresztek is, szalmára nézve sokkal nagyobbak voltak, mint a maiak, mert csak így képzelhető el az akkor keresztenként számított nagy cséplési eredmény. Emellett szól az is, hogy egy robotos aratóra — a sarlózástól eltekintve, amely a munkát lassította — csak napi 30 kévét” számítottak, tehát csak valamivel többet egy keresztnél. A fentjelzett árpa- és zabrudasok várható cséplési hozamát bizonyosan tévesen becsülték. Megjegyzendő, hogy ez a kimutatás is, mint az előbb említett, szintén katonai rendeletre készült, s így természetesen szándékosan is téves lehet. Egyébként, ha a régi számításokat a mai mértékekkel és számításokkal összehasonlítjuk, a legtöbb esetben zavarba jövünk az eredményt illetőleg, vidékenként ugyanis különbözőek voltak az azonos nevű mértékek, s így ilyen számításunk csak aránylagosan lehet helyes és helyesebb, ha átszámítás nélkül tüntetjük fel a régi mértékeket. A hatvani prépost termését 1777-ben egy bizottság lábán becsülte meg,” ennek véleménye szerint 120 p. mérőnyi (60 m. hold) vetés adni fog 360 p. m. rozsot és 480 m. árpát (közben a vetést a jégverés tönkretette), vagyis rozsból hatszoros, árpából nyolcszoros termést; 60 holdon 840, 1 m. holdon 14 p. mérőnyi, azaz kb. 8 mázsa gabona termett volna, bizonyára igen jó termés mutatkozott. Csűrök, magtárak csak jóval később, 1800 után épülnek, a gabonát a szérűn nyomtatják, verembe teszik el, még a földesúr is. A gabona ára p. mérőnként (56.62 1) rénes ft-ban a következő volt: ” 1772-ben búza —, kétszeres 2.00, rozs —, árpa 1.33, zab 0.80 1787-ben búza 2.10, kétszeres 0.85, rozs 1.50, árpa 0.90, zab 0.60 1801-ben búza —, kétszeres 2.38, rozs —, árpa 1.54, zab — A hatvani összes telepesek gabonatermésének értéke, mindenesetre alábecsülten, 1776-ban kb. 2700 rft. A lakosság ugyanis a kimutatott gabonatermés (1. ott) egyházi tizedét 270 rft-ért, az 1788. évi igen rossz termés tizedét a prépost 50 rft-ért vette meg, tehát a termés értéke csak 2700, ill. kb. 500 rft értékű lehetett.” Széna, mint tudjuk, bőven termett, Hatvanban igen nagy területű és jó kaszálók voltak. Az összes térképek mutatják, hogy a Zagyva mentén mindenütt, a boldogi és fényszarui út között csak rét és legelő van. Sok olyan rét volt, amelyet kétszer is lehetett kaszálni. 1—1 holdon kb. egy négyökrös szekér” Orsz. It. N. R. A.F. 188.39. ” Wellmann id. m. 186. ” Egri kápt. mit. 23.3.2. 84